|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 57 találat | lapozás: 1-30 | 31-57 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Baconschi, Teodor 2001. február 27.A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) szerint tizenhárom román nagykövet visszahívása Románia tekintélyét csorbítja. Az RTDP ugyanis bejelentette, az előző kormány által kinevezett nagykövetek közül visszahív tizenhárom diplomatát. Közöttük szerepel Smaradna Enache (Finnország), Alexandru Herlea (Európai Unió), Ion Teleaga (Madrid), Mihai Zamfir (Lisszabon), Silvia Petrovici (Bangkok), Teodor Baconsky (Vatikán), és Petre Constantin (Tunézia). /Románia tekintélyét csorbítja a nagykövetek visszahívása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./2007. július 28.Egy ausztráliai román, bizonyos Laurentiu Fulga, internetre tette Románia volt ausztráliai, jelen pillanatban mexikói nagykövet asszonyának magánlevelezését Theodor Bakonszky elnöki tanácsossal, illetve Dorin Mariannal, a kormány kancelláriahivatalának vezetőjével. A levelekből egy-két pikáns kapcsolatra derül fény, s arra, hogy a politikai elit személyes ügyeit (például ha veszélyben van potom pénzen bérelt lakása) magas magánkapcsolatai révén próbálja megoldani. Romániában ma bárkit titkosszolgálatok által megszerzett anyagokkal tönkre lehet tenni. Ha valamelyik politikai kör ártani akar a vele rivalizáló csoportnak, a titkosszolgálatokhoz fordul, s azok készséggel szolgáltatnak anyagot. Ha kell, levelezéseik nyilvánosságra hozatalával, ha kell, az illetők megfigyelésével. A nagykövetek levelezésének többszörösen biztosítottnak kellene lenniük, mert Románia külpolitikájával kapcsolatos információk is áramlanak rajtuk. A titkosszolgálatok túl nagy hatalomra tettek szert, lehallgatnak mindenkit, akit akarnak, ügyészségi vagy bírósági engedéllyel, esetleg anélkül, embereket tesznek tönkre, kompromittálnak, azaz politikai rendőrségként működnek. /Simó Erzsébet: A titkosszolgálatok hatalma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./2010. január 12.Helyi kényszerházasságokJanuár 20-ig kaptak tegnap határidőt az RMDSZ és a PD-L megyei vezetői arra, hogy megkössék helyi koalíciós megállapodásaikat, s elosszák egymás közt a megyei intézményvezetői posztokat. Az RMDSZ négy államtitkárjelöltjét nevesítette. Több helyen fogcsikorgatva, ám már mától leülnek tárgyalni a helyi szintű együttműködésről az RMDSZ és Demokrata– Liberális Párt (PD-L) megyei vezetői. A „vidéki” politikusok január 20-ig kaptak a két alakulat országos vezetőitől határidőt arra, hogy aláírják a helyi megállapodást, amelynek tartalmaznia kell az úgynevezett dekoncentrált intézmények igazgatói posztjának egymás közti elosztását is. Minderről Markó Béla szövetségi elnök számolt be annak a Bukarestben tartott tanácskozásnak a végén, amelyen a két koalíciós partner megyei politikusai ültek – első ízben – egy asztalhoz. A találkozón az RMDSZ és a PD-L országos vezetői is részt vettek. Lapunk úgy tudja, a megbeszéléseken nagy vitát váltott ki, hogy milyen kritériumok alapján számolják ki megyénként a magyar igazgatók arányát a dekoncentrált intézmények élén. Végül az a megállapodás született, hogy az RMDSZ a magyar lakosság arányában részesüljön megyénként a tisztségekből. „Felmerült, hogy az RMDSZ politikai súlyának arányában kapjunk megyénként posztokat. Ez több tisztséget jelentett volna, ám az is precedens nélküli eredmény, hogy végre számolnak a magyarság számarányával a helyi vezetői posztok elosztásakor” – mondta lapunknak Kovács Péter. Az RMDSZ területi szervezeteiért felelős ügyvezető alelnök arra számít, hogy a helyi megállapodások aláírása, az igazgatói posztok elosztása nem lesz zökkenőmentes. „Abban az esetben, ha megyei szervezetek sehogy sem tudnak dűlőre jutni, az RMDSZ és a PD-L országos vezetősége segít feloldani a nézeteltéréseket” – magyarázta Kovács. Kiss nem lát esélyt Nézeteltérések márpedig lesznek, mert több helyi RMDSZ vezető vonakodik partnernek elfogadni a demokrata-liberálisokat. „A PD-L-vel való megyei együttműködést sajnos sötéten látom, ugyan is eddig arról voltak híresek, hogy mindent megígértek, de aztán semmit nem tartottak be. Nem hiszem, hogy ez most változni fog, de természetesen a remény hal meg utoljára” – nyilatkozta lapunknak Kiss Sándor Bihar megyei elnök a PD-L-s politikusokkal tartott találkozó után. Szerinte a tanácskozáson elsikkadtak a mondanivalók. „Három órát beszéltünk a semmiről” – értékelte a találkozót. Kérdésünkre, hány igazgatói posztot szeretnének Bihar megyében, az elnök elmondta: ha rajtuk áll, az összeset. „A PD-L azt szeretné, ha előbb a helyi együttműködésben állapodnánk meg, s utána osztanánk el az igazgatói tisztségeket. Mi fordítva szeretnénk” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Kiss, aki nem lát esélyt arra, hogy a tíznapos határidő alatt ki tudjanak egyezni a PD-L-vel. László: nem szeretjük egymást, de tárgyalunk Az RMDSZ és a PD-L közötti viszony Kolozs megyében sem éppen rózsás, legalábbis László Attila alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök szerint. „Úgy látom, ez az egész akarat kérdése. Ha meg akarjuk oldani a problémákat, megtaláljuk az eszközöket is ezeknek a megoldására” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a politikus. László elmondta, Kolozs megyében 84 intézményvezetői posztot szeretnének. „Felhívtam a demokrata párti kollegák figyelmét arra, itt az ideje, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a szakmaiságra. Nézzük át, hogyan teljesítettek az eddig kinevezett személyek. Emellett azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a párbeszéd a két párt között legyen civilizált” – mondta az alpolgármester. László bízik abban, hogy az előírt tíz nap alatt ki tudnak egyezni a demokrata-liberálisokkal. „Számunkra most az is fontos, hogy kiderüljön, kire számíthatunk: csak a mi minisztereinkre, vagy a PD-L-sekre is” – tette hozzá a Kolozs megyei elnök. Négy fontos kormányzati pozícióra nevezte meg az RMDSZ jelöltjeit tegnap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Eszerint Tánczos Barna a regionális fejlesztési, Borbély Károly a gazdasági, Moldován József a távközlési minisztériumnál kap államtitkári tisztséget, míg Gáti István a kormányfőtitkár helyettese lesz – miután kinevezéseiket a miniszterelnök is aláírja. A külügyi, az oktatási és a mezőgazdasági államtitkári poszt várományosáról még nem született döntés. Úgy tudjuk azonban, hogy Niculescu Tóni külügyi államtitkár az egyetlen jelölt a tisztségre, a hivatásos diplomata kinevezését Teodor Baconschi miniszter is támogatja. Az oktatási államtitkári posztért Király András volt Arad megyei képviselő és Pásztor Gabriella jelenlegi minisztériumi vezérigazgató verseng egymással. A mezőgazdasági államtitkári tisztségre közel tíz javaslat érkezett a megyei szervezetektől, „kirostálásuk” még nem történt meg – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől. Tájékoztatása szerint az ügyvezető elnökség hamarosan a SZÁT elé terjeszti azoknak a jelölteknek a névsorát, akiket a megyei javaslatok közül a poszt betöltésére alkalmasnak talál. A SZÁT „politikai és szakmai” szempontok alapján dönt a jelöltekről, akiket sok esetben meg is hallgat a testület. Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. január 28.Partnerséget és százmillió eurót ígért moldovai EU-csatlakozáshoz Traian BăsescuRomán–moldáv partnerség kialakítását szeretné és százmillió eurós segélyt ígért Traian Băsescu a moldovai európai uniós csatlakozás előmozdítására. A moldáv fél ugyanakkor a beutazás könnyítését és állampolgárságot kér. Băsescut ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, az éljenzők a román-moldáv határ eltörlését követelte. A Moldova európai uniós integrációját előmozdító partnerség kialakítására tett javaslatot szerdán Chişinăuban Traian Băsescu román államfő, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a Pruton túli köztársaságba. Băsescu úgy vélte, a chişinăui nyugatbarát vezetés – amely a tavalyi előrehozott választások nyomán került hatalomra – máris meggyőzte az uniós vezetőket arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt. „Célunk az önök egyik legfontosabb céljának, az európai uniós közeledésnek és integrációnak a támogatása abban az időpontban, amikor Moldova készen áll erre. Az elmúlt öt hónapban, amióta az új vezetés hivatalba lépett, meggyőzte Brüsszelt arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt, ami arra ösztönöz, hogy román-moldáv partnerséget hozzunk létre Moldova uniós csatlakozásának elősegítésére” – hangsúlyozta Băsescu. Az államfő egyúttal leszögezte: Bukarest sohasem ír alá egy, a román-moldáv határt rögzítő egyezményt, mivel már korábban elismerte a Szovjetuniótól örökölt határvonalat. Közölte ugyanakkor, hogy Bukarest 100 millió eurós, vissza nem térítendő támogatást nyújt infrastrukturális fejlesztésekre Chişinăunak, amelyet 2010 és 2013 között négy részletben folyósít. Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnök üdvözölte román kollégája felvetését, majd azt kérte, hogy Románia – elsőként az uniós tagállamok közül – tegye lehetővé a moldáv állampolgárok szabad belépését az Unió területére. Válaszában azonban Băsescu rámutatott: Bukarestnek tiszteletben kell tartani az uniós előírásokat. Mint kifejtette, a két ország által a közelmúltban megkötött kishatárátlépési egyezmény máris jelentős előrelépésnek tekinthető, hiszen annak nyomán mintegy 1,2 millió moldáv állampolgár Romániába való beutazása válik könnyebbé. Egyúttal megígérte: a kormány pénteken rendelettel hozza létre az az állami ügynökséget, amely az állampolgárság visszaadásának módozatairól dönt majd azon személyes esetében, akik önhibájukon kívül veszítették el azt. Băsescut egyébként ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, amikor megkoszorúzta István vajda (Ştefan cel Mare) szobrát. A tömeg lelkesen éljenezte, és a Prut menti határ eltörlését, illetve egyesülést követelt. Chirtoacă: állampolgárság kell A moldovaiak számára az lenne a legfontosabb, hogy Bukarest biztosítson román állampolgárságot az ország lakóinak – jelentette ki szerdán Dorin Chirtoacă, Chişinău liberális párti polgármestere Traian Băsescu román államfő látogatása kapcsán. Chirtoacă szerint Bukarestnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, jelenleg ugyanis csupán azok kaphatják meg az állampolgárságot, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Románia területén. Emellett úgy vélte, hogy Romániának könnyítenie kellene az állampolgárság odaítélésének körülményein. Nem fogadta azonban mindenhol felhőtlen öröm Băsescu látogatását: Mark Tkaciuk, az ellenzékbe szorult Moszkva-barát kommunista párt képviselője, Vladimir Voronin korábbi kommunista elnök egykori tanácsadója szerint „a bűnöző visszatért a tett helyszínére.” Tkaciuk szerint a tavaly áprilisi zavargások mögött – amelyek során tömegek vonultak az utcára, mivel csalást gyanítottak a hivatalosan a kommunisták győzelmével végződött parlamenti választásokon – valójában a ma az országot irányító, Szövetség az Európai integrációért elnevezésű négypárti koalíció állt, amelyet a háttérből Bukarest támogatott. Közölte: Vladimir Voronin pártelnök nem kíván találkozni Băsescuval. Egy nappal korábban Voronin még keményebben fogalmazott: úgy vélte, Băsescu úgy érkezik Chişinăuba, mintha a gyarmatára tenne látogatást, egyúttal megdöbbenésének adott hangot, amiért az Európai Unió nem utasítja rendre az „analfabéta, arrogáns és ostoba” román politikusokat. Ezzel Teodor Baconschi román külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatára utalt, amelyben arról beszélt, hogy Románia a jelenlegi tudományos tények ismeretében nem ismeri el, hogy létezne egy, a romántól különböző moldovai nyelv és nemzet. Băsescu moldovai látogatása egyébként nyelvbotlással kezdődött: indulása előtt, az Otopeni repülőtéren a román államfő többször is Kabulként emlegette a moldovai Cahul városát, amelynek meglátogatása szintén szerepel az elnök programjában. Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. február 23.Romacsúcs közjátékkal – Konferenciát tartottak Bukarestben Băsescu jelenlétében, Markó védnöksége alatt„Bármilyen projekt, terv vagy stratégia, amely a romák helyzetének javítására irányul, csak akkor lesz hatékony, ha a romák aktívan részt vesznek ezek kidolgozásában” – fogalmazott Markó Béla a védnöksége alatt tartott konferencián tegnap Bukarestben. A kormányfőhelyettes szerint a székelyföldi romák helyzete nem különbözik érdemben az általános romániai állapotoktól. Róma Oslo, Milánó – a roma kisebbség mindenütt jelen van a múzeumok bejáratánál, és nem azért, mert a múzeumot akarja meglátogatni – ecsetelte Traian Băsescu tegnap a szerinte Románia imidzsét romboló, Európa fővárosaiban tapasztalható helyzetet. Az államfő azon a konferencián vet részt, amelyet Bukarestben, a parlament Emberi Jogok termében tartottak, Markó Béla miniszterelnök-helyettes védnöksége alatt. A teremben levő roma szervezetek egyes képviselői azonban nem vették jó néven az államelnök ironikus hangvételét, és Băsescu beszéde után hangoskodni kezdtek, diszkriminációellenes jelszavakat tartalmazó bannereket emelve a magasba. Erre az államfő testőrei kituszkolták az Emberi Jogok terméből (sic!) a roma fiatalokat, akik ezt követően a folyosón tartottak rögtönzött sajtótájékoztatót, a teremből kisereglő riporterhad előtt. Teodor Baconschi lemondását követelik „Elegünk van a közjogi méltóságok rasszista megnyilvánulásaiból. Elegünk van az olyan külügyminiszterekből, akik született bűnözőknek nevezik a romákat, elegünk van az olyan államfőkből, akik büdös cigánynak nevezik az újságírókat. És elegünk van az olyan államelnöki testőrségből, amely kilökdös a konferenciatermekből, és szánkba fojtja a szót” – méltatlankodott Florin Manole, a Romák Polgári Szövetsége aktivistája. Amint arról hírt adtunk, több hazai emberjogi szervezet rasszizmussal vádolja, és nyílt levélben lemondásra szólította fel Teodor Baconschi külügyminisztert. A román diplomácia vezetőjét egy múlt heti kijelentése miatt marasztalják el. Baconschi február 11-én, Pierre Lellouche francia külügyi államtitkárral tartott találkozója után, a Franciaországban bűncselekményeket elkövető román állampolgárokról szólva állítólag azt mondta: „egyes romániai közösségekben, elsősorban a roma etnikumúak körében fiziológiai probléma a bűnözés”. Băsescu provokált? A roma emberjogi aktivisták szerint egyébként az államfő provokálta is őket azzal, hogy beszédében gúnyolódott a külföldön élő romániai romákkal, illetve azzal, hogy – az államéval szemben – végig a roma közösség felelősségét hangoztatta azokért a problémákért, amelyekkel küzd: szegénység, iskolázatlanság, elmaradottság. „Honnan tudja Băsescu, hogy hány roma van azok között az emberek között, akik a múzeumok előtt koldulnak?” – tette fel a kérdést Manole. Az aktivisták szerint azok, akik a parlamentben képviselik a közösséget, cinkosan hallgattak akkor is, amikor az államfő „büdös cigányozott”, és akkor is, amikor a külügyminiszter a romák fiziológiai jellemzőjének nevezte a bűnözési hajlamot. A konferencián jelen lévő Nicolae Păun roma parlamenti képviselő a közjáték után úgy vélte, a külügyminiszter „szerencsétlenül fejezte ki magát”, de a megoldás „nem az ilyen hangoskodás”. Păun elmondta, a külügyminiszter mára kért újabb találkozót a lemondását követelő civil szervezetek képviselőitől, akik korábban már elutasították a meghívást arra való hivatkozással, hogy a román diplomácia vezetője megpróbálja „elkenni a dolgot”. Ami az államfő beszédét illeti, a roma képviselő árnyalni kívánta Traian Băsescu kijelentéseit azzal, hogy „a roma közösség nem kis része igenis megpróbál megtenni mindent azért, hogy integrálódjon a hazai társadalomba”. Partnerség a romákkal „Bármilyen projekt, terv vagy stratégia, amely a romák helyzetének javítására irányul, csak akkor lesz hatékony, ha a romák aktívan részt vesznek ezek kidolgozásában, gyakorlatba ültetésében és felügyeletében” – fogalmazott Markó Béla A közösségek hangja – Jelentés a romák helyzetének javítását célzó nemzeti stratégiáról elnevezésű konferencián. A miniszterelnök-helyettes elmondta, nagyon fontos, hogy a romákat bevonják a döntéshozatalba a legmagasabb szintekig, mivel a közösségnek minél erősebb politikai képviseletre és civil szférára van szüksége. Álláspontja szerint az identitás-kérdéseket, ezen belül a romákét is, ugyanazon elvek alapján kell kezelni: nem az önazonosság elvesztesének kockázatával kell integrálódni. Úgy vélte, alapvető hiba, hogy sokáig a romakérdést a szociális támogatások kérdésévé szűkítették le, anélkül, hogy elismernék a helyzet bonyolultságát. Markó a székelyföldi romahelyzetről Ami a székelyföldi romák helyzetét illeti, az Új Magyar Szó kérdésére az RMDSZ elnöke úgy vélte, az nem különbözik érdemben az általános romániai állapotoktól. „Az erdélyi és a székelyföldi roma közösségek kulturálisan és nyelvileg integrálódtak a magyar kultúrába, sok roma közösség magyarul beszél. Ezeknél a közösségeknél elképzelhető a további kulturális és nyelvi integráció” – vélekedett Markó. Ami a csíkszentkirályi és csíkkarcfalvi tavalyi romaellenes incidenseket, illetve a nemzetközi emberjogi szervezetek által is kifogásolt csíkszeredai romakitelepítéseket illeti, Markó úgy vélte: ezek hasonló intenzitású sajnálatos incidensek, mint amilyenek az ország bármelyik más régiójában is előfordulnak, illetve nemcsak Romániában, hanem Kelet-Európa más országaiban, például Magyarországon is. „Ezeket a problémákat önkormányzatról önkormányzatra, közösségről közösségre kell megoldani” – szögezte le a kormányfő-helyettes. Salamon Márton László. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. február 25.Budapesten tárgyal Emil Boc kormánydelegációjaEmil Boc miniszterelnök Teodor Baconschi külügyminiszterrel, Adriean Videanu gazdasági és kereskedelmi miniszterrel és Borbély László környezetvédelmi miniszterrel utazott Budapestre, hogy részt vegyen a visegrádi országok kibővített csúcstalálkozóján, melynek az energiabiztonság kérdését választották témájául. A politikusok ma a Magyar Tudományos Akadémián tartandó Duna-konferencián vesznek részt, de kétoldalú megbeszéléseket is folytatnak a magyar, illetve a konferencián részt vevő más országok delegációival. Közös célok. Emil Boc miniszterelnök Sólyom László államfővel is tárgyalt A román kormányküldöttség tegnap a Sólyom László köztársasági elnöknél tett látogatás után Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével tárgyalt. Borbély László úgy vélte, lendíthet a két ország kapcsolatán az a tény, hogy minden valószínűség szerint hamarosan Magyarországon is jobboldali kormány alakul. Ez esetben ugyanis mind Budapesten, mind Bukarestben egyazon politikai család tagjai lesznek hatalmon. Borbély elmondta, szó esett arról is, hogy csak a magyarországi választások után hivatalba lépő új magyar kormánnyal tartják majd meg a közös román–magyar kormányülést. Úgy vélte, az is befolyásolja majd a két állam kapcsolatát, hogy 2011-ben Magyarország látja majd el az Európai Unió soros elnöki tisztségét. „Szomszédos országként Románia is ki szeretné használni a magyar elnökségben rejlő lehetőségeket” – nyilatkozta Borbély. Kérdésünkre, hogy megmaradt-e az RMDSZ-nek a közvetítő szerepe a román–magyar államközi viszonyban, Borbély László kijelentette: nemcsak hogy megmaradt, de fontosabb is lett ez a szerep. A kormányzati részvétel mellett az is súlyt ad az RMDSZ-nek, hogy politikusai olyan tárcákat vezetnek, amelyekre az államközi kapcsolatokban is fontos szerep hárul. Nagybányai nyugtató Borbély László egyébként tegnap Szabó Imre magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel is tárgyalt. A magyar tárcavezető korábban írásban kért tájékoztatást tőle azokról a sajtóértesülésekről, melyek szerint hamarosan újrakezdi működését a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófát okozó nagybányai vállalat. Borbély kérdésünkre elmondta, ebben az ügyben sikerült megnyugtatnia kollégáját, hiszen a sajtóértesülés nem felelt meg a valóságnak. Elmondta, hétfőn mind a környezetvédelmi ügynökség, mind a környezetvédelmi felügyelőség illetékesei a helyszínen jártak, és jelentést tettek a tapasztaltakról. Eszerint az elvégzendő környezetvédelmi beruházások némelyike már 90 százalékban elkészült, de olyan is akad, amelyik csak 20 vagy 40 százalékban valósult meg. „Ezeket a beruházásokat 2010 végéig el kell végezniük. Addig szó sincs arról, hogy bármilyen kérésről tárgyaljunk” – jelentette ki a miniszter. A mai napon vitatandó Duna-stratégiát a miniszter azért tartotta fontosnak, mert ez összehangolja a Duna menti országok gazdasági, környezetvédelmi, területfejlesztési szempontjait. „A stratégiát június 10. és 12. között Romániában fogjuk véglegesíteni, és a dokumentumot a 2011-es magyar elnökség idején nyilvánítja hivatalossá az Európai Unió – nyilatkozta Borbély. Hozzátette, általa több uniós pénzt lehet majd lehívni a Duna fejlesztésére. Felrajzolták a gázellátási háromszöget A budapesti energetikai csúcstalálkozó végén Bajnai Gordon magyar miniszterelnök bejelentette, olyan közös nyilatkozatot írtak alá, amely rögzíti, hogy a biztonságos energiaellátás megteremtése valamennyi aláíró számára kiemelt feladat. A dokumentum tartalmazza az észak-dél-keleti gázellátási háromszög létrehozását is. A háromszög keleti csúcsa az Európai Unió déli energiafolyosójának létrehozása lenne, amelynek zászlóshajója a Nabucco gázvezeték. Az északi csúcsot a Lengyelországba tervezett, cseppfolyós gáz fogadására és átalakítására alkalmas LNG-terminál, a déli csúcsot pedig a horvátországi Krk szigetén megépítendő másik LNG-terminál alkotná – mondta a magyar kormányfő. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: Közép-Kelet-Európában létrejött egy „kritikus tömeg”, széles és erős együttműködés. A konferencián a lehetséges alternatív energiaforrásokról, útvonalakról folytattak megbeszéléseket a visegrádi négyek, továbbá Bulgária, Horvátország, Románia és Szerbia kormányfői. Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. február 26.Eckstein tisztázza Baconschit és Băsescut cigányügybenA szerdai utcai tiltakozó akciójuk után tegnap ismételten távozásra szólították fel az emberjogi szervezetek a román külügyminisztert állítólagos rasszista kijelentései miatt. A Jogi Erőforrás-központ (CRJ) közleményben követelte Teodor Baconschi lemondását, egyben pedig bírálta Traian Băsescu legutóbbi, romákkal kapcsolatos nyilatkozatait. A CRJ állásfoglalása szerint a külügyminiszter kedden rátett egy lapáttal arra – a civilszervezetek tiltakozó sorozatát kirobbantó – múlt heti kijelentésére, miszerint „egyes romániai közösségekben, elsősorban a roma etnikumúak körében fiziológiai probléma a bűnözés”. Teodor Baconschi a rasszizmus vádját kivédendő kedden már a romák „született intelligenciájáról” beszélt. „Ez a megfogalmazás rasszizmusra vall” – állapította meg tegnap a civilszervezet. Közleményük szerint Traian Băsescu „retrográd közösségnek” tekinti a romákat. „Erre vall az államfőnek az a kijelentése, hogy a romák szerinte nem akarják iskoláztatni gyermekeiket. Mi több, Traian Băsescu arra is figyelmeztetett, hogy a roma közösség körében nagy a gyermekszaporulat és ez lakáshiányhoz vezet” – véli a CRJ, amely azt a következtetést vonja le, hogy „a romániai politikai osztály felkarolja azoknak az eszméit, akik a holokauszt tragédiáját okozták”. Az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosa tegnap Teodor Baconschi és Traian Băsescu védelmére kelt. Eckstein-Kovács Péter szerint a külügyminiszter „félreértelmezhető” kijelentéseket tett, melyeket bírálói kiragadtak kontextusukból. „A Franciaországban bűncselekményeket elkövető román állampolgárokról szóló nyilatkozatában Teodor Baconschi már elöljáróban leszögezte: a bűnözésnek nincs etnikai jellege. Mivel azonban félreértelmezhetően fogalmazott, kijelentéseit félre is értelmezték” – magyarázta a tanácsos. A Traian Băsescut érő bírálatokról azt mondta: a romák jogait védő civilszervezetek megfeledkeznek arról, hogy az államfő maga is részt vett a roma közösségek helyzete javításáról szóló stratégia vitáján. „Ezen a találkozón az elnök kissé szabadszájúan nevén nevezett dolgokat, de nem hinném, hogy bárkit is megsértett volna” – érvelt Eckstein-Kovács Péter. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. február 26.Matache: nem követte meg senki a roma közösséget217 kérést iktattak a kormánynál tegnap Bukarestben a külügyminiszter rasszista kijelentései ellen tüntető romák és támogatóik, amelyben felszólították a kormányfőt, írásban tudassa álláspontját az ügyben – számolt be a Transindex megkeresésére Magda Matache, a Romani Criss jogvédő szervezet vezetője. Az emberjogi aktivisták azért tüntettek, mert Teodor Baconschi egy magas rangú francia politikussal folytatott megbeszélésen azt sugallta, hogy a romák alkatilag hajlamosak a bűnözésre. Matache elmondta, mindeddig sem a külügyminisztériumtól, sem a kormánytól, sem pedig más állami szervtől nem érkezett a roma közösséget megkövető közlemény. Legkésőbb holnap reggel feljelentést tesznek a Diszkrimináció-ellenes Tanácsnál, a dokumentumot most dolgozzák ki az emberi jogi szervezetek, pecsétek és aláírások összegyűjtése hátráltatja a leadást. Matache ugyanakkor nehezményezte, hogy egyetlen hivatalosság sem szólt tegnap a tüntetőkhöz, bár kétségtelenül tudomást szereztek a megmozdulásról, amely a parlament épületével szemközti múzeum előtt zajlott. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro 2010. június 11.Románia a nemzetközi normák betartását várja el a magyar állampolgársági törvény kapcsánRománia a nemzetközi normák betartását várja el Magyarországtól a magyar állampolgársági törvény és a nemzeti összetartozásról szóló jogszabály alkalmazása kapcsán - derül ki a román külügyminisztérium pénteki közleményéből. A dokumentum felidézi, hogy Teodor Baconschi román külügyminiszter Konstancán találkozott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. Megbeszélésükön a román diplomácia vezetője a magyar parlament által elfogadott két jogszabály kapcsán kifejtette: Románia álláspontja szerint a törvények alkalmazásának összhangban kell lennie a hatályos nemzetközi normákkal és szabványokkal. A román közlemény szerint Németh Zsolt arról biztosította Baconschit, hogy a magyar hatóságok tiszteletben tartják a nemzetközi jogot. Mindkét fél továbbra is nyitott arra, hogy szakértői szinten folytassa a konzultációt a technikai részletek tisztázása érdekében - olvasható a külügyi közleményben. A megbeszélésen mindkét fél megerősítette szándékát, hogy ősszel megtartják a román-magyar együttes kormányülést. Baconschi pedig kijelentette, hogy Románia támogatja a jövő évi magyar EU-elnökség által kijelölt célkitűzéseket - olvasható a közleményben. Krónika (Kolozsvár) 2010. június 11.Közös magyar-román érdekekAz Európai Unión belüli „közép-európai elnökségi staféta” – vagyis a jövő évi magyar és lengyel elnökség – nagy lendületet adhat a közép-európai új típusú együttműködés megteremtésének, segíthet a magyar és román közös érdekek érvényesítésében – mondta Németh Zsolt az MTI-nek tegnapi konstancai megbeszélései után. A magyar külügyi államtitkár Teodor Baconschi külügyminiszterrel és Bogdan Mazuru külügyi államtitkárral is tárgyalt. A felek megegyeztek, hogy a két külügyminiszter még ebben a hónapban találkozik Bukarestben. A magyar és a román fél négy fő területen azonosította a közös érdekeket. Az első terület az energiabiztonságra, ezen belül pedig az energiaellátás diverzifikációjára vonatkozik. Egyaránt hangsúlyozták elkötelezettségüket a Déli Áramlat vezetékrendszerének kiépítése mellett. A második területet az Európai Unió közösségi politikáinak a fenntartása jelenti, mindkét ország érdekelt a közös mezőgazdasági és kohéziós politika fenntartásában, különös tekintettel arra, hogy a magyar elnökség idején kezdődik a 2014–2020-as költségvetési időszak vitája. A közös érdekek harmadik területét a külpolitikai kérdések képezik. Így mindkét ország vallja, hogy a NATO jelenti országaink és térségünk számára a biztonsági garanciát, s az amerikai jelenlét nélkülözhetetlen a külső biztonság szavatolása szempontjából. Ugyancsak fontos a „keleti partnerség”, így az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony. A felek egyetértettek abban, hogy a kisebbségi politika Ukrajnában az elmúlt időszakban a magyar– román együttműködés egyik kiemelkedő területe volt. Ukrajnában az elmúlt években durva támadásoknak voltak kitéve az ukrajnai magyarok és románok – emlékeztetett a magyar államtitkár, hozzáfűzve, emiatt Magyarország és Románia közös kisebbségpolitikai fellépésre kényszerült. Mindkét ország számára fontos a Nyugat-Balkán bekapcsolása az európai integráció folyamatába, ebben kiemelkedő szerepet tölthet be egy jól működő magyar–román– szerb háromoldalú együttműködés – állapították meg a tárgyalók. A magyar és román közös érdekek negyedik területét a Duna-stratégia megvalósítása jelenti – mondta Németh Zsolt. Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Magyarország 2011 első felében, Lengyelország pedig a második félévben tölti be az EU elnöki tisztségét, vagyis egyfajta közép-európai elnökségi „staféta” várható. Ez a „középeurópai elnökségi év” nagy lendületet adhat a szerves közép-európai együttműködés megvalósításában – mondta Németh. „Feltűnő volt számomra, hogy az állampolgársági kérdésben, illetve a Trianon-törvény kérdésében továbbra is az a visszafogottság jellemzi a román politikát, ami az elmúlt hetekben volt jellemző” – tette hozzá Németh Zsolt. Borbély–Németh: elkezdik a kormányülés előkészítését A konstancai Duna-csúcson Németh Zsolt kétoldalú tárgyalást folytatott Borbély László környezetvédelmi miniszterrel is. A két fél megegyezett abban, hogy mihamarabb el kell kezdeni a soron következő román-magyar közös kormányülést. „Nem vesztegethetjük az időt, az együttes kormányülés akkor lesz igazán hatékony, ha már most elkezdjük szervezni az eseményt, és ha rövidesen megállapodunk a tanácskozás legfontosabb témáiban” – fogalmazott az RMDSZ-es miniszter. Új Magyar Szó (Bukarest), 2010. június 17.„Mozgó céltábla az EU – Beszélgetés Niculescu Tóni külügyi államtitkárral„Összetévesztettük az uniós csatlakozást az integrációval, és úgy viselkedünk, mint aki elvégezte a dolgát. Holott az Európai Unió eddig is egy mozgó céltábla volt, újabb célpontot, értéket kell találnunk, amihez a külpolitika is hozzá kell, hogy járuljon” – vélekedik a lapunknak adott interjúban Niculescu Tóni külügyi államtitkár. - Külügyi államtitkárként ön – ha nem tévedek – már a hatodik minisztert „koptatja”, Teodor Baconschi személyében. Mi újat hozott ő a román diplomáciába, és melyek a román külpolitika esetleges új irányai? – A külügyminiszterek nem igazán hoznak újat, és ez így is van rendjén: a külpolitika akkor jó, ha előre látható, megbízható és irányadó. Ami most mégis váltásra kényszeríthet bennünket, az az alakuló Európai Külpolitikai Szolgálat. Át kell alakítanunk a minisztériumot, hogy idejében és hatékonyan tudjon válaszolni az új európai külpolitika kihívásaira. Sietek hozzáfűzni, hogy a közös uniós külpolitika, mint olyan, távolról sincs véglegesítve, még mindig dolgoznak rajta Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban egyaránt. Egy másik nagyon fontos projekt, amelyre összpontosítunk, a Duna-stratégia, amit az osztrákokkal együtt kezdeményeztünk. A napokban Konstancán tartottak konferenciát erről a számos területet – gazdaságot, környezetvédelmet, szállításügyet stb. – átölelő projektről, amelyben az érdekelt szomszédos közép-európai országok vesznek részt. - Említette a közös európai külpolitikát. Az EU-nak ugyebár most már „külügyminisztere” is van Catherine Ashton személyében. Róla viszont inkább azt lehet elmondani, hogy nem egy fajsúlyos politikus, és nem is igazán nőtt fel a feladathoz... – Azok, akik ezt a tisztséget kitalálták, úgy érveltek, hogy erős, egy hangon szóló európai külpolitikára van szükség. Ám paradox módon, amikor odakerültek, hogy konkrét személyt is javasoljanak a posztra, megtorpantak. Az eredeti jelölt Tony Blair korábbi brit miniszterelnök volt, akit sokan bírálnak Európában, Amerika-barát politikája miatt, mások pedig attól tartottak, hogy háttérbe szorítja majd a többi európai vezetőt. Szerintem eltart egy ideig, amíg kikristályosodik a kül- és biztonságpolitika Európában. Viszont attól tartok, hogy külső hatásra radikálisan felgyorsulnak a dolgok: nemsokára olyan komoly, mind regionális, mind globális gonddal kényszerül szembenézni az Európai Unió, hogy kénytelen lesz egy hangon megszólalni, ha nem akar lemaradni, mondta Niculescu Tóni külügyi államtitkár - A válság összetartja, vagy inkább széthúzza Európát? – A válság kezdetben széthúzó erőnek tűnt, később összekovácsolta Európát. Az előbb említettem, hogy középtávon súlyos problémákkal szembesülünk. Például nem lesz elég vizünk, vagy akadozni fog az energiaellátás. Ha Európa nem kapja össze magát, ha nem cselekszik egységesen, arra ébredhetünk, hogy nem tudjuk kezelni a problémáinkat. - Mit rontott el Románia az elmúlt években külpolitikában? – Románia minden erejét és erőforrását az EU-csatlakozásra összpontosította. Ami önmagában nem rossz, viszont közben elhanyagolta a hagyományos kapcsolatait – elsősorban kelet és dél irányában –, amelyeket most nagyon nehéz újraépíteni. Az európai integráció és a keleti viszonyrendszer nem zárja ki egymást. Mi mégis minden energiánkat az euroatlanti csatlakozásra fordítottuk, véleményem szerint összetévesztettük a célt az eszközzel, a csatlakozást az integrációval. Megtorpantunk. 2007 januárja után céltalanok maradtunk, nincs átfogó tervünk, amely mellé az embereket, az intézményeket felsorakoztassuk. A csatlakozást követően úgy viselkedtünk, mint aki elvégezte a feladatát. Holott az Európai Unió mindig is „mozgó céltábla” volt. Újabb célpontot, értéket kell találnunk, amihez a külpolitikának is hozzá kell járulnia. Életképes, értékalapú külpolitikai projektet pedig akkor tudunk felvázolni, ha a belpolitikánk stabil, ha gazdaságilag erős lábakon állunk. A nemzetstratégiai program nem véletlenül tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy Romániára nem a kívülről, hanem a belülről leselkedő fenyegetés a nagyobb: a működésképtelen gazdaság, a korrupció... - Mivel gyarapíthatná Románia az Európai Unió értékeit? – Például a kisebbségek részvételével a politikai hatalomban, az úgynevezett minority power-sharing érvényesítésével. Brüsszeli közvetítéssel bemutathatnánk a szomszédos országoknak, hogy a participatív út is járható, két évtizeddel a marosvásárhelyi események és az azután kirobbant délszláv háborúk után. Hiszen ha tíz-tizenöt évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nekem, hogy 2005 után évente szervezünk román–magyar közös kormányülést, kinevettem volna. - Apropó román–magyar közös kormányülés: az már lassan két éve nem volt. Tud róla, hogy készülőben lenne? – Úgy tudom, hogy már tárgyalnak a következő közös kormányülés részleteiről, de konkrétummal még nem tudok szolgálni. - A kettős állampolgárság Budapest általi megadása ön szerint mennyire terheli majd meg a kétoldalú, román–magyar kapcsolatokat? – Azt tapasztalom – és nagyon örülök ennek –, hogy nem élünk már abban a korban, amikor ez a kérdés feszültségeket okozhat. Román szemmel a dolog a moldovai állampolgároknak adott útlevelekhez kapcsolódik, amely közösségi szempontból ráadásul problémásabb, mivel Moldova nem EU-tagállam. - A megszorítások hogyan hatnak ki a külügyminisztérium tevékenységére és a romániai külpolitikára? A huszonöt százalékos fizetéslevonás mellett szintén huszonöt százalékos személyzetcsökkentést rebesgetnek... – A drasztikus megszorítások sajnos külképviseletek bezárásához, valamint humán- és másfajta erőforrások átcsoportosításához vezetnek. - Hogy állunk a magyar nemzetiségű romániai diplomatákkal? – Ezelőtt pár hónappal még volt egy nagykövetünk Vilniusban, Tokay György személyében. Más magyar nemzetiségű diplomatáról csak elvétve tudok: Bécsben, Budapesten és Sanghajban van egy-egy. - Miért nem lépnek erre a pályára az erdélyi magyarok? – Ez a kérdés évek óta foglalkoztat. Próbáltam megismertetni a külképviseleti munkát és a diplomáciai alkalmazással kapcsolatos feltételeket a romániai magyar közösséggel. Be kell vallanom, nagyot csalódtam. Hiába próbáltam a sajtón keresztül meghirdetni a vizsgákat, amelyeket kiírt a külügy, hat év alatt egy százalékon aluli arányban jelentkezett magyar ajkú a bukaresti Modrogan utcában szervezett felvételire. A belügynél egyébként ennél is rosszabb volt a helyzet; ott most elindult egy pozitív folyamat, elkülönített helyekre jelentkezhetnek magyarok, ami a külügynél nem lehetséges. Pedig biztos vagyok benne, hogy sok romániai magyar beszél idegen nyelvet, és helytállna a román diplomáciában. Salamon Márton László Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. június 28.Martonyi János kedden Romániába látogatMartonyi János külügyminiszter kedden hivatalos látogatást tesz Bukarestben román partnere, Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására - tájékoztatta a Külügyminisztérium hétfőn az MTI-t. A magyar-román külügyminiszteri találkozó mellett Martonyi János tárgyalásokat folytat Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Anca Ilinoiuval, Traian Basescu román államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával - írja a minisztérium. A közlemény szerint a külügyminiszteri látogatás fő célja annak megerősítése, hogy az új magyar kormány elkötelezett a két ország stratégiai kapcsolatának fejlesztése és az intenzív együttműködés erősítése iránt. Ezt szolgálja az együttes kormányülések gyakorlata, amelyet a magyar és a román kormány is folytatni szándékozik - hangsúlyozza a tárca. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarország és Románia közötti együttműködés elmélyítésére lehetőség kínálkozik az energiapolitika terén mind regionális, mind pedig EU-keretekben, valamint a közös agrárpolitika területén és az európai Duna-stratégia kidolgozásában. A magyar-román kétoldalú együttműködés intenzitását a kiterjedt gazdasági kapcsolatok is jól mutatják: Magyarország külkereskedelmi partnerei között Románia a tizedik legfontosabb ország, a magyar export számára az ötödik legnagyobb piac, a délkelet-európai régióban pedig a legjelentősebb felvevő piaca a magyar termékeknek - áll a közleményben. MTI 2010. június 29.Martonyi János BukarestbenMartonyi János külügyminiszter ma hivatalos látogatást tesz Bukarestben román partnere, Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására – tájékoztatott tegnap a budapesti Külügyminisztérium. A magyar–román külügyminiszteri találkozó mellett Martonyi János tárgyalásokat folytat Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Anca Ilinoiuval, Traian Băsescu román államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával – közölte a tárca. A közlemény szerint a külügyminiszteri látogatás fő célja annak megerősítése, hogy az új magyar kormány elkötelezett a két ország stratégiai kapcsolatának fejlesztése és az intenzív együttműködés erősítése iránt. Ezt szolgálja az együttes kormányülések gyakorlata, amelyet a magyar és a román kormány is folytatni szándékozik – hangsúlyozza a tárca. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarország és Románia közötti együttműködés elmélyítésére lehetőség kínálkozik az energiapolitika terén mind regionális, mind pedig EU-keretekben, valamint a közös agrárpolitika területén és az európai Duna-stratégia kidolgozásában. A magyar–román kétoldalú együttműködés intenzitását a kiterjedt gazdasági kapcsolatok is jól mutatják: Magyarország külkereskedelmi partnerei között Románia a tizedik legfontosabb ország, a magyar export számára az ötödik legnagyobb piac, a délkelet-európai régióban pedig a legjelentősebb felvevő piaca a magyar termékeknek – áll a közleményben. Mint ismert, az Orbán-kormány beiktatása óta járt már Bukarestben Németh Zsolt külügyi államtitkár és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. június 29.Az új magyar kormány új dimenziót ad regionális politikájánakAz állampolgársági törvény alkalmazása során Magyarország különösen nagy gondot fordít majd arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjen, betartva az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat – mondta kedden Bukarestben Martonyi János külügyminiszter román kollégájának, Teodor Baconschinak. Mint Baconschi megjegyezte, a miniszteri találkozón őszintén beszéltek a magyar állampolgársági törvény módosításáról, valamint a magyar összetartozás napjának bevezetéséről. Hangsúlyozta: Románia biztos akar lenni abban, hogy ezeknek a törvényeknek az alkalmazása során Magyarország tiszteletben tartja minden nemzetközi kötelezettségvállalását. Martonyi így fogalmazott: „Értékeljük a román kormány magatartását a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatosan. A törvény alkalmazása során különös gondot fogunk fordítani arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjék” – mondta, leszögezve, hogy Magyarország betartja az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat. Nagyra értékelte, hogy a két ország kormánya e kérdésben megérti egymást. A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására tett látogatást a román fővárosban. A külügyminiszteri megbeszélésen túl tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, és találkozott Anca Ilinoiuval, Traian Basescu államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával is. A külügyminiszteri tanácskozás utáni sajtónyilatkozatában Baconschi megállapította: a magyar külügyminiszter látogatása egybeesik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulójával. Mindketten utaltak arra, hogy októberben Bukarestben rendezik az ötödik román-magyar közös kormányülést, amelyen remélhetőleg számos konkrét közös projekt kerül terítékre, például az energiapolitika vagy a közlekedéshálózat fejlesztése terén. A román külügyminiszter külön kiemelte a Bécs-Budapest-Bukarest-Konstanca gyorsvasút megépítésének fontosságát. Martonyi hangsúlyozta: jól elő kell készíteni a közös kormányülést, hiszen az újabb lendületet adhat a gazdasági, kulturális, tudományos, idegenforgalmi kapcsolatoknak. A magyar vendég úgy látja, hogy a két ország kapcsolatai most rendkívül kedvező szakaszban vannak, ki kell használni az ebben rejlő lehetőségeket. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy jövőre Magyarország, illetve Lengyelország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Baconschi örömmel nyugtázta, hogy a magyar elnökség napirendjén a Duna-stratégia is szerepel. Az új magyar kormány új dimenziót kíván adni regionális politikájának, bővíteni szeretné azt – mondta Martonyi –, vagyis a visegrádi együttműködés fenntartása mellett erőteljesebb nyitásra törekszik déli irányba is. Budapest a regionális együttműködés új formáit is keresi, ennek nagyon fontos eleme a magyar-román kétoldalú kapcsolatrendszer, de fontosnak tartja a háromoldalú – így a lengyel-magyar-román – együttműködés különböző formáit is. „Fontos, hogy ezt a változó geometriájú regionális politikát a politikai szándékokon túl tényleges tartalommal is megtöltsük” – hangoztatta a magyar tárcavezető. A két miniszter egyetértett abban, hogy Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása is erősíti majd a politikai együttműködést a két ország között. A Markó Bélával folytatott megbeszélés után Martonyi János a sajtónak nyilatkozva kedvezőnek nevezte, hogy mindkét országban az Európai Néppárthoz tartozó pártok kormányoznak, és ezek közé tartozik az RMDSZ is. MNO.hu 2010. június 30.Martonyi János BukarestbenMagyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy az állampolgársági törvény megvalósítása során ne tömegesen, hanem egyéni kérelem alapján adja meg az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, tiszteletben tartva a nemzetközi jogi normákat - erről biztosította kedden Bukarestben román kollégáját Martonyi János külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására érkezett a hivatalos látogatásra Bukarestbe. „Jeleztem a román kormánynak, hogy az állampolgársági törvény alkalmazása alatt minden nemzetközi normát betartunk” - nyilatkozta a magyar külügyi vezető. Hangsúlyozta azt is, hogy a jogszabály nem érinti a választói törvényt, amely a magyarországi lakhelyhez köti a szavazati jogot. Teodor Baconschi román külügyminiszter szerint Románia bizonyos akar lenni afelől, hogy az állampolgársági törvény alkalmazásakor Budapest teljes egészében tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket, „a nemzetközi jog betűjét és szellemiségét”. „Martonyi miniszter úr biztosított afelől, hogy mindezeket tiszteletben tartják az etnikai alapú diszkrimináció elkerülése érdekében.” - mondta a román tárcavezető. Baconschi azt is elmondta, Martonyi tájékoztatta őt arról is, hogy reformelképzeléseik szerint a magyarországi románoknak is képviseletük lenne a magyar parlamentben. A magyar külügyminiszter Markó Béla kormányfő-helyettessel is találkozott. Markó bejelentése szerint megegyeztek arról, hogy októberben tartsák a következő magyar-román kormányülést, a két ország ugyanakkor hatékonyan óhajt együttműködni annak érdekében, hogy Románia jövő év márciusában akadálytalanul csatlakozhasson a schengeni-övezethez. Az első közös kormányülést 2008-ban Szegeden szervezték. A 2009 október 10-re tervezett bukaresti kormányülést – amely az ötödik lett volna – elhalasztották, miután a román kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta az ellenzék Krónika (Kolozsvár) 2010. július 29.Megvétóznák a franciák Románia Schengen-csatlakozásátMegalapozottnak bizonyultak Traian Băsescu államfő félelmei, hogy egyes európai országok késleltethetik Romániának a Schengen övezethez való csatlakozását. Az ország első embere azonban kicsit tévedett, hiszen a halogatás fő oka nem az igazságszolgáltatás megreformálatlansága, hanem a romák felzárkóztatásának rendezetlensége. Pierre Lellouche francia külügyi államtitkár több interjúban is élesen bírálta a román hatóságokat amiatt, hogy nem oldották meg a romák felzárkóztatásának a kérdését. Az államtitkár szerint Romániának a Schengenhez való csatlakozását ennek a kérdésnek a sikeres rendezésétől kellene függővé tenni. Románia márciusban csatlakozhat a határok nélküli közlekedést lehetővé tevő övezethez, és ehhez hazánknak már csak egyetlen vizsgálaton kell sikeresen átesnie. Ez az ellenőrzés a repülőtereken tervezett beruházások végrehajtására irányul, amit Románia nagy valószínűség szerint teljesíteni fog. A francia államtitkár a román diplomácia irányítóival is közölte, hogy Franciaországnak fenntartásai vannak a román csatlakozási tervekkel kapcsolatosan, ami a román fél nemtetszését váltotta ki. Lellouche szerint Romániának a feladata a romák felzárkóztatása. Rámutatott, hogy az Európai Unióban 11 millió roma nemzetiségű személy él, akik közül 9 milliónyian európai állampolgárok. Az államtitkár úgy véli: Romániának kell megoldania a saját területén élő, mintegy 2,5 millió roma integrációját. Lellouche szerint Franciaország mellett Spanyolországnak, Olaszországnak és Belgiumnak is szembesülnie kell a romániai romák okozta problémákkal, ezért – mint mondta – Róma is támogatja Párizs elképzeléseit. A francia államtitkár nyilatkozata nem maradt visszhangtalan, Teodor Baconschi külügyminiszter Brüsszelben Lellouche-nak is elmondta személyesen, hogy a 9 millió roma nemzetiségű állampolgár is tagja az Európai Uniónak, ezért az ő szabad mozgáshoz való jogukat nem lehet korlátozni. Traian Băsescu államfő legutóbb Tusványoson hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak kell kidolgoznia a romák felzárkóztatására irányuló közös tervet, ugyanis ebben a kérdésben egy tagállam egyedül nem cselekedhet hatékonyan. or – Szabadság (Kolozsvár) 2010. augusztus 19.Párizs elkezdte a romakitoloncolástA hazai és külföldi bírálatok ellenére a francia hatóságok ma visszatoloncolják Romániába a felszámolt illegális romatelepek lakóinak első csoportját. A bukaresti Băneasa repülőtérre holnap 79, Temesvárra pedig 131 fős csoport érkezik. A párizsi kormány közlése szerint az érintettek „szabad akaratukból” hagyják el Franciaországot, miután személyenként 300 euró (gyermekenként 100 euró) hazatérési támogatást kaptak az államtól. Eric Besson bevándorlásügyi miniszter tájékoztatása szerint Franciaország nem indít külön repülőjáratokat, hogy csoportosan visszatoloncolja hazájukba a kiutasításra váró romákat. „Nincs szó kollektív kitoloncolásról, a kiutasítások egyéni alapon történnek” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a hazautaztatáshoz a menetrend szerinti utasszállító járatokat veszik majd igénybe. Az utóbbi napokban több mint 40 illegális romatelepet számoltak fel Franciaországban, és mintegy 700 embert terveznek visszaküldeni származási helyére, Romániába vagy Bulgáriába. Brice Hortefeux belügyminiszter múlt héten még azt mondta egy lyoni sajtótájékoztatón, hogy külön erre a célra bérelt repülőgépeken küldenék vissza a romákat hazájukba. Eric Besson elismerte, hogy a kitoloncolásra váró személyek – uniós tagországok állampolgárai lévén – bármikor újra visszatérhetnek Franciaországba, viszont nem tartózkodhatnak ott illegális körülmények között, és nem kaphatnak állami támogatást a hazatéréshez. A miniszter szerint a biometrikus azonosítás bevezetése lehetővé teszi majd, hogy kiszűrjék, ki az, aki már részesült ebben a támogatásban, hogy ne igényelhesse azt jogtalanul másodszor is. Teodor Baconschi román külügyminiszter Bukarestben aggodalmát fejezte ki a francia hatóságok lépésével kapcsolatban. A miniszter egy rádióinterjúban elmondta: reméli, hogy minden egyes kitoloncolás esetében a törvények tiszteletben tartásával járnak el. Baconschi óva intette Párizst attól, hogy a romákat „kollektív módon” és „etnikai alapon” utasítsák ki az országból, az ugyanis megsértené a személyek szabad mozgását biztosító uniós törvényeket, és ellentétes lenne a Románia és Franciaország közötti „stratégiai partnerséggel”. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 2.Martonyi: azonosak a két ország érdekeiAz Európai Unió jövendőbeli döntéseit illetően Románia és Magyarország érdekei szinte minden kérdésben azonosak – jelentette ki szerdán Bukarestben Martonyi János magyar külügyminiszter. Martonyi a román diplomáciai külképviseletek vezetőinek éves konferenciáján tartott előadást a magyar külpolitika fő irányairól. Mint fogalmazott, ezt a meghívást a két ország közötti stratégiai partnerség és barátság alapján épülő, egyre szorosabb kapcsolat kifejeződésének tekinti. E meghívásnak különleges időszerűséget ad, hogy az európai integráció most nagyon fontos fejlemények előtt áll, és hogy a jövő év első felében a soros uniós elnöki tisztséget Magyarország tölti be – mondta. Emlékeztetett arra is, hogy épül egy szélesebb, regionális szintű együttműködés, amelyet „tágabb”, illetve „új” Közép-Európának neveznek, és amelynek mindkét ország nagyon fontos szereplője. A magyar külügyminiszter előadásában és az azt követő sajtónyilatkozatában egyaránt jelezte: Románia és Magyarország erősíteni akarja a kohéziós politikát, bővíteni az ezt elősegítő forrásokat, meg akarja őrizni, valamint erősíteni kívánja a közös agrárpolitikát, és minden eszközzel egy közös energiapolitika kialakítására törekszik. A két ország érdekelt abban is, hogy az Európai Külügyi Szolgálatban az új tagállamok is megfelelő képviseletet kapjanak – tette hozzá. Magyarország soros uniós elnöksége idején Romániának és Bulgáriának a schengeni övezet teljes jogú tagjává kell válnia, márciusban meg kell szűnnie a határellenőrzésnek – jelentette ki Martonyi János. Hangsúlyozta: a magyar elnökség alatt el kell majd fogadni a mindkét ország számára különlegesen fontos Duna-stratégiát. Ugyancsak a magyar elnökség idején kell lezárni a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalásokat, ezáltal bizonyítva a többi nyugat-balkáni országnak, hogy igenis van lehetőség a csatlakozásra – mondta a magyar diplomácia vezetője. Teodor Baconschi román külügyminiszter ugyancsak hangsúlyozta a két ország közös érdekeltségét az európai integrációs folyamatban, különösen a Duna-stratégia és a közös energiapolitika terén. Martonyi János tegnap este Traian Basescu államfővel is találkozott a Cotroceni-palotában, illetve tárgyalóasztalhoz ült Markó Béla RMDSZ elnökkel is. Ez utóbbival megvitatták a két országot érintő időszerű politikai kérdéseket, különös tekintettel arra, hogy hamarosan Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. A két kormányzati tisztségviselő ugyanakkor áttekintette az ősszel megrendezendő román-magyar együttes kormányülés előkészítését célzó teendőket, valamint a kisebbségek romániai helyzetét is. Szabadság (Kolozsvár) 2010. november 1.Járóka Lívia kapta a román külügyminisztérium érdemdíjátJáróka Lívia európai parlamenti képviselő (Fidesz) kapta a román külügyminisztérium érdemdíját, elismerésül a kisebbségek társadalmi befogadásának elősegítése érdekében kifejtett tevékenységéért. A díjat Teodor Baconschi román külügyminiszter adta át egy jótékonysági est keretében. Járóka Lívia beszédében Európa legégetőbb stratégiai kihívásának, ugyanakkor az egyik legígéretesebb lehetőségének nevezte a romák társadalmi befogadását. A nyomorban élő gyermekek oktatási integrációjával foglalkozó "Ovidiu Rom" elnevezésű szervezet tegnap este jótékonysági gálát szervezett Bukarestben, melynek díszvendége többek között Nicolas Cage Oscar-díjas színész volt. Az este keretében Teodor Baconschi román külügyminiszter átadta a román külügyminisztérium érdemdíját Járóka Líviának, az Európai Parlament egyetlen roma származású képviselőjének, elismerésül a kisebbségek társadalmi befogadásának elősegítése érdekében kifejtett tevékenységéért. Járóka Lívia beszédében felhívta a figyelmet annak jelentőségére, hogy abban az időszakban kapja a díjat, amikor egész Európa kezdi felismerni: A mintegy 12 millió európai roma kirekesztése olyan közös probléma, amely egy közös európai megoldást igényel. A néppárti politikus szerint a díj odaítélése annak az üzenete, hogy a romák társadalmi befogadása Európa előtt álló egyik legégetőbb stratégiai kihívás. Járóka hozzátette, hogy ez a kihívás egyben az egyik legígéretesebb lehetőség is az elöregedő és túlzottan fogyasztói szemléletű kontinens számára, hogy megmutassa: Európa nem csak jogi, de lelki értelemben is közösség. Járóka Lívia beszédében kifejezte reményét, hogy az Európai Unió képes lesz útnak indítani egy olyan stratégiát, amely rövidtávon megakadályozza a mélyszegénység átörökítését, középtávon kiegyenlíti a leszakadó kistérségek hátrányait, hosszútávon pedig képessé teszi a ma reménytelenségben és nyomorban élő tömegeket, hogy a holnap egyenlő európai polgáraivá válhassanak. Népújság (Marosvásárhely) 2010. november 19.Mégsem lesz december 1-jei ünneplés a budapesti Nemzeti SzínházbanVisszavonta a Nemzeti Színház bérlésére vonatkozó szóbeli megállapodást Alföldi Róbert, a teátrum főigazgatója, ennek megfelelően a budapesti román nagykövetség nem itt ünnepli meg Erdély Romániához csatolását. Miközben Alföldi elismerte, hogy „félreérthető” döntésével sok magyar ember érzését megsértette, gesztusát pedig a Fidesz is határozottan bírálta, a román külügyminisztérium sajnálattal vette tudomásul a visszakozást, és a tárca szerint a két államnak túl kell lépnie a múlton. Meglett az anyaországi felháborodás eredménye, és az eredeti tervektől eltérően mégsem a Nemzeti Színházban tart fogadást Románia budapesti nagykövetsége a román nemzeti ünnep alkalmából. Alföldi Róbert, a budapesti teátrum főigazgatója szerdán késő este kibocsátott közleményében bejelentette: visszavonja a Nemzeti Színház bérlésére vonatkozó, a Budapesti Román Kulturális Intézettel kötött szóbeli megállapodást. A megegyezés értelmében Alföldi engedélyezte, hogy a román nemzeti ünnep előestéjén, november 30-án, a Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében ünnepi megemlékezést tartsanak a Nemzeti Színházban, és bérbe vegyék a nagytermet. „Tettem ezt azon mély meggyőződésem alapján, hogy a két nemzet viharos történelme után, a román és a magyar nép a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz. Sajnos rosszul mértem fel azt, hogy ezen döntésem félreérthető, és ezzel sok magyar ember érzését megsértem. Miközben továbbra is hiszek abban, hogy a múlt fájdalmait európai módon és felelősen kell feldolgozni, az egyik legfontosabb kulturális közintézmény vezetőjeként nem hagyhatom figyelmen kívül a kialakult helyzetet” – fogalmazott közleményében a főigazgató. A magyarországi jobboldali pártok korábban erélyes hangon elutasították, hogy a Nemzeti Színház adjon otthont az Erdély Romániával való egyesülését kimondó 1918. december elsejei gyulafehérvári nagygyűlés előtt tisztelgő megemlékezésnek. „Ha azt feltételezzük, hogy Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház igazgatóját a legjobb szándék vezette abban, hogy a két ország, Magyarország és Románia, a viharos történelmi események ellenére a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz, azt akkor sem tudjuk elfogadni, hogy az igazgató nem érzi az ügy és a körülötte kialakult botrány súlyát” – állapította meg a Fidesz képviselőcsoportja. A frakció szerint egy kiemelt nemzeti intézmény vezetőjének tisztában kell lennie azzal, hogy „a magyar nemzet többsége számára Erdély egykori elvesztése máig ható mély traumát jelent”. „Miközben tudomásul vesszük, hogy a magyarság számára tragikus történelmi esemény a románok számára nemzeti ünnep, mégis elvárjuk, hogy azt ne a nemzeti kultúránk egyik szimbolikus terében rendezzék meg” – szögezték le a nagyobbik kormánypárt képviselői, hozzátéve: a két nép közeledése és kulturális kapcsolatai számukra is fontosak, ám a meglévő érzékenységekre és a fájó sebekre mind a politikai, mind pedig a kulturális vezetőknek tekintettel kell lenniük. A precedens. Verestóy Attila, Năstase, Medgyessy Péter, Kovács László és Göncz Árpád 2002. december 1-jén a Kempinski Hotelben - Fotó: Archív A budapesti botrány híre értelemszerűen Bukarestig is eljutott, és a román külügyminisztérium csütörtökön közleményben reagált a történtekre. A Teodor Baconschi vezette tárca „sajnálattal” vette tudomásul, hogy a „Jobbik által kilátásba helyezett politikai tüntetés nyomására” a Nemzeti Színház főigazgatója visszavonta azt a bérleti megállapodást, amelynek alapján az épületben a román nagykövetség rendezvényt tartott volna Románia nemzeti ünnepe alkalmából. (Mint ismeretes, a Jobbik bejelentette: tüntetést szervez december 1-jén a Nemzeti előtt). A román külügy közleménye szerint az igazgató ugyanakkor mélységes szomorúságát fejezte ki a kialakult helyzet miatt, és aláhúzta, hogy az ilyen eseteket csak úgy lehet majd elkerülni, ha folytatják az együttműködést, főleg a művészet és a kultúra terén. „A román külügyminisztérium a kiváló kétoldalú kapcsolatok és a két ország között létező stratégiai partnerség tükrében elszigetelt kivételnek és sajnálatosnak tartja a kialakult helyzetet, ami megerősíti, hogy a két országnak a jövőbe mutató és a múlt meghaladására irányuló erőfeszítései helyesek” – áll a közleményben, amely emlékeztet arra, hogy idén a román-magyar kapcsolatok erőteljesen fejlődtek, így számos magas rangú magyar vezető látogatott Romániába, többek között Schmitt Pál államfő és Orbán Viktor miniszterelnök. A bukaresti külügy megjegyzi azt is: Románia nemzeti ünnepe alkalmával minden évben tekintélyes budapesti kulturális intézményekben tartottak kulturális rendezvényeket (2005-ben az Uránia Filmszínházban, 2006-ban a Művészetek Palotájában, 2007-ben az Iparművészeti Múzeumban, 2008-ban a Thália Színházban, 2009-ben pedig a Belvárosi Színházban). „Ezeknek az ünnepségeknek a célja az volt, hogy minél szélesebb körben megismertesse a román kultúrát, és nagyon sok magyar állampolgár és hivatalosság vett részt ezeken” – áll a közleményben. Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár) 2011. január 6.Schengen-hisztéria egy félreértett Pintér-nyilatkozat miattHisztérikus reakciókat váltott csütörtökön a romániai közéletben Pintér Sándor, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Magyarország belügyminiszterének egy állítólagos nyilatkozata, amelyet a politikus egy, a német dpa hírügynökségnek adott interjúban tett, és amely szerint a tervezett márciusi időpont helyett a felkészülésben tapasztalt hiányosságok miatt októberre halasztják Románia és Bulgária csatlakozását a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létre jött schengeni övezethez. A román média tényként kezelte a halasztásról szóló hírt, az ellenzéki politikusok össztüzet zúdítottak a kormányra és Traian Băsescu államfőre a kudarc miatt, többen az Európai Uniót is bírálták. A budapesti belügyminisztérium később közleményben ismertette Pintér nyilatkozatát, ebből pedig kiderül: csupán eshetőségként beszélt a halasztásról, mondván, hogy ha a schengeni országok nem támogatják száz százalékosan, Románia és Bulgária csatlakozása nem történik meg. Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke a Krónika kérdésére leszögezte: félreértelmezték Pintér Sándor szavait, a magyar belügyminiszter ugyanis nem tényként közölte a román és a bolgár csatlakozás elhalasztását, csupán a forgatókönyvet vázolta arra az esetre, ha a Bizottság a halasztás mellett döntene. „Mind a budapesti román, mind a bukaresti magyar nagykövetségen érdeklődtünk, és megerősítették: a magyar belügyminiszter nem jelentette ki tényszerűen a halasztást. Közölték, Magyarország továbbra is elkötelezett Románia márciusi csatlakozása mellett” – szögezte le lapunknak Korodi. A Pintér-nyilatkozat A budapesti belügyminisztérium közleményben hozta nyilvánosságra az ominózus Pintér-nyilatkozatot. „Optimista ember vagyok, soha semmit nem tekintek vesztett ügynek. Nagyon sok munka van mind Bulgáriában, mind Romániában a schengeni csatlakozás érdekében. Nagyon sokan készültek erre, rendszereket állítottak be, tanultak annak érdekében a rendőr kollégák, határőrök, hogy teljesíteni tudják a schengeni vállalásokat. Ismerjük a német és a francia álláspontot, de van egy meghatározott jogi lépéssorozat, amit végre kell hajtani. Szakértők elvégezték a munkájukat, a szakértők az első olvasatban megtárgyalták a véleményeiket, és január végén közzéteszik ezt a véleményt. Ekkor, ennek a véleménynek az ismeretében kell a következő lépést megtennünk, és a Tanács előtt megbeszélni a vélemények ismeretében, hogy hogyan, mit kell még végrehajtani Bulgáriában és Romániában annak érdekében, hogy a schengeni országokhoz csatlakozhassanak. Egyértelmű az eljárás ebben a tekintetben: 100 %-osan kell valamennyi schengeni országnak a véleménye és a szavazata ahhoz, hogy tagok lehessenek. Ha ezt a 100%-ot nem érjük el, akkor természetesen a két ország schengeni tagsága nem történik meg. Úgy gondolom, hogy legkésőbb júniusig olyan politikai állásfoglalást kell elérnünk, hogy milyen feladatokat kell még végrehajtani a két országban, milyen határidővel kell megtenni, hogy ezt a német és francia véleményt meg tudják változtattatni.” – mondta a magyar belügyi tárca vezetője a dpa-nak adott interjúban. A közlemény egyúttal rámutat: „a magyar elnökség egyik legfontosabb prioritása Románia és Bulgária schengeni övezethez való gyors csatlakozása, amelyhez minden energiánkat mozgósítjuk az ügy sikere érdekében. Hazánk - ahogy eddig is - megad minden segítséget mind Bulgáriának, mind Romániának a mihamarabbi csatlakozásuk érdekében. Bárhogy is alakulnak a körülmények, a magyar elnökség úgy szeretné átadni a stafétát Lengyelországnak, hogy Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának ügyét a két ország szempontjából megnyugtatóan lezárta.” Teodor Baconschi külügyminiszter – aki egy szerda esti televíziós műsorban arról beszélt, amennyiben a schengeni csatlakozás kudarccal végződik, a miniszterelnök kérésére hajlandó lemondani, ugyanakkor úgy vélte, a távozásra nincs ok, mivel az általa vezetett tárca minden feladatának eleget tett – szintén megerősítette a Korodi által mondottakat. Mint elmondta, egy nyilatkozat csak akkor tekinthető hivatalosnak, ha azt diplomáciai úton közlik, vagy ha a két ország nagykövetsége is megerősíti. Ennek nyomán továbbra is a márciusi csatlakozási időpont számít hivatalosnak – szögezte le Baconschi. Marian Tutilescu, a belügyi tárca schengeni csatlakozásért felelős osztályvezetője leszögezte, a csatlakozás témája leghamarabb január 20-a táján kerülhet napirendre Brüsszelben. A híresztelést cáfolta Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is, aki szintén megerősítette: Magyarország a márciusi schengeni csatlakozást támogatja, és az Unió soros elnökeként igyekszik ennek fontosságáról meggyőzni a vonakodó tagállamokat is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke közölte: Németország és Franciaország álláspontját ismerve – a két ország belügyminisztere néhány héttel ezelőtt levélben fordult az Európai bizottsághoz, a román és a bolgár csatlakozás halasztását javasolva a felkészülési hiányosságok miatt – lehetnek problémák a csatlakozással, de Románia továbbra is számít Magyarország támogatására. Rámutatott: tudja, hogy fennáll a halasztás veszélye, de továbbra is arra számít, hogy az eredetileg kitűzött időpontban sikerül majd csatlakozni. Mint kifejtette, Románia teljesítette a csatlakozás műszaki feltételeit, a politikai feltételek viszont bármikor vita tárgyát képezhetik, bár álláspontja szerint nem várható, hogy jelentős politikai problémák merülnének föl. Renate Weber, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője rámutatott: lehetetlen, hogy most kiderüljön, esélyes-e a most a csatlakozás, vagy sem, mivel előbb be kell mutatni a műszaki felkészültségről készült jelentést, majd februárra újabb jelentést készül, amelyet az Európai Parlament elé terjesztenek, ezt követően pedig az Európai Bizottságnak kell meghoznia a végső döntést. Weber szerint ugyanakkor ez a végső döntés márciusban vagy áprilisban várható. Az ellenzék ugyanakkor folyamatosan bírálta a kormányt a vélelmezett külpolitikai kudarc miatt, Adrian Severin, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője pedig úgy értékelte, hogy a hibásan értelmezett Pintér-nyilatkozattal bizonyos körök az európai törvényhozásra próbálnak nyomást gyakorolni. Úgy vélte, a nyomásgyakorlás mögött a francia kormány áll, amely belpolitikai problémáiról és korrupciós ügyeiről kívánja elterelni a figyelmet, illetve bizonyos kereskedelmi problémák miatt akarja büntetni Romániát. Severin úgy vélte, a korrupciós ügyek miatt akár Franciaországot is ki lehetne zárni a schengeni övezetből, és álláspontja szerint a francia-román stratégiai partnerség halott. Úgy vélte, Romániának diplomáciai offenzívába kellene kezdenie, amelyben bemutatja: a német és a francia belügyminiszter kezdeményezése erkölcstelen és törvénytelen. Kijelentette, az igazságügyi reform gyakorlatba ültetésére kidolgozott együttműködési és ellenőrzési mechanizmus csupán ürügyül szolgál Románia megzsarolására, és semmilyen következményekkel nem járna, ha Románia – Baconschi külügyminiszter hét eleji fenyegetését megvalósítva – egyoldalúan felmondaná. Számos bírálat érte Traian Băsescu államfőt is, aki épp egy nappal korábban jelentette be, hogy vállalja a politikai felelősséget a schengeni csatlakozás esetleges kudarcáért. Mint ismeretes, Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen Németország, Franciaország és Hollandia is szót emelt. A német és a francia belügyminiszter szerint a két országot akkor lehet felvenni a határellenőrzés megszűnése nyomán létre jött övezetbe, ha sikerült leküzdeni a korrupciót, gyakorlatba ültetni az igazságügyi reformot, valamint biztosítani a külső határok védelmét. A román álláspont szerint ugyanakkor a csatlakozásnak csupán műszaki feltételei vannak, ezeket pedig – ahogy ezt az EB ellenőrei is jelezték – az ország teljesítette. A határőrizet megerősítésének elégségességéről szóló jelentést várhatóan a közeljövőben teszi közzé az illetékes bizottság, és ezt követően várható döntés arról, hogy valóban elhalasztják-e a két ország csatlakozását, vagy már márciusban részévé válhatnak a schengeni övezetnek. Krónika (Kolozsvár) 2011. február 19.A Mikó-ügy a magyar—román kapcsolatokbanA Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásának ügyét is szóvá tette Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár azon a megbeszélésen, amelyet tegnap Bukarestben folytatott Teodor Baconschi román külügyminiszterrel és Bogdan Aurescu európai ügyekért felelős államtitkárral. Németh Zsolt úgy értékelte, jelen pillanatban kiválóak a román—magyar kapcsolatok, egyfajta kegyelmi idő jellemzi azokat, az ebből fakadó lehetőségeket mindkét fél igyekszik kihasználni. Példaként említette az állampolgársági törvényt, és utalt az új tanügyi törvényre is, amely egyfajta oktatási decentralizációt jelent. Hozzátette azonban: örömre adna okot, ha végre megtörténne a Sapientia-egyetem akkreditációja, egyelőre késik e kérdés parlamenti jóváhagyása. Az elmúlt időszakban problémák voltak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával is — emlékeztetett Németh Zsolt. A magyar politikus érthetetlennek nevezte a Székely Mikó Kollégiummal kapcsolatos történéseket. Mint ismeretes, az ügyészség decemberben vádat emelt az iskola egyházi tulajdonba való visszaszolgáltatását lehetővé tevő restitúciós bizottság tagjai ellen. Bogdan Aurescu szerint tizenöt évvel az alapszerződés aláírása után a két ország kapcsolatát a szoros stratégiai partnerség jellemzi. A magyarországi román kisebbség helyzetével kapcsolatosan a parlamenti képviselet, valamint a román nyelven való oktatás és hírközlés fontosságát hangsúlyozta. Románia schengeni csatlakozása jelentős hangsúlyt kapott a tárgyalásokon. Németh Zsolt megismételte: Magyarország EU-elnöki minőségében továbbra is elkötelezetten támogatja Románia csatlakozását. Ezzel kapcsolatosan azt tekintette reális célnak, hogy a magyar elnökség végére el lehessen fogadni a csatlakozáshoz vezető menetrendet. Úgy fogalmazott: a magyar elnökség végére Bukarest remélhetőleg egyértelmű választ kap a csatlakozás időpontját és menetrendjét illetően. Az időpont már nem Románián múlik, hanem Bulgária technikai felkészültségén — mondta. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tagállamok belpolitikai szempontjai kedvezőtlenül befolyásolják bármely országnak a schengeni övezetbe való belépési esélyeit. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 17.„Legyen Erdély újra, ami volt!" – ez a mondat verte ki a biztosítékotOrbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenete fejezi ki Magyarország hivatalos álláspontját, de a március 15-i erdélyi ünnepségeken elhangzott összes többi felszólalásban, beszédben, szavalatokban sem hangzott el a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve sértő megállapítás – mondta a román külügyminisztériumban a bukaresti magyar nagykövet. Füzes Oszkárt aznap bekérették a bukaresti külügyminisztériumba, miután az előző napon többórás vita zajlott a román parlamentben az Orbán Viktornak tévesen tulajdonított mondatok miatt. Az ellenzék elítélő nyilatkozatot is el akart volna fogadtatni a testülettel, a kérdés azonban függőben maradt. Már szerdán kiderült a tévedés oka: az Agerpres román hírügynökség Orbán szavaiként idézett néhány olyan gondolatot is, amely valójában nem szerepelt a miniszterelnök üzenetében. Bajtai Erzsébet, a nagykövet felesége ugyanis szó szerint felolvasta az üzenetet, majd attól jól elkülönítve megosztotta néhány saját gondolatát az ünneplőkkel. „Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket. Ez a legfontosabb célunk. Legyen Erdély újra, ami volt!" – ezeket a mondatokat idézte a nagykövet feleségétől az Agerpres, amelynek tudósítója tévedésből azt hitte, hogy az még az Orbán-üzenet része volt. A román ellenzéki pártok e forrás – nem pedig az eredeti Orbán-szöveg – alapján támadták a magyar miniszterelnök személyét. Az ügy tisztázása érdekében kérették be a magyar nagykövetet, aki az MTI-nek elmondta, hogy egy államtitkár fogadta őt, aki hangsúlyozottan szívélyes és baráti légkörben úgy fogalmazott: a magyar vezetőknek tulajdonított nyilatkozatok egészen magas körökig hullámokat kevertek Romániában. Az államtitkár egyebek között azt kérte, hogy Magyarország tegye közzé Orbán Viktor üzenetének eredeti szövegét. Füzes Oszkár közölte, hogy ez már meg is történt. Hozzáfűzte: Orbán Viktor nyilatkozata fejezi ki a Magyar Köztársaság hivatalos álláspontját. A nagykövet azt is elmondta: tudomása szerint a marosvásárhelyi ünnepségen elhangzott összes többi felszólalásban, beszédben, szavalatokban sem volt olyan megállapítás, gondolat, amely sértő lett volna a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve. – Az államtitkár megértette és elfogadta ezt a magyarázatot, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy bizonyos szavaknak – noha formálisan ugyanazt jelentik – más a „kicsengésük" magyarul és románul – mondta Füzes Oszkár az MTI-nek. A román külügyi államtitkár ugyanakkor biztosította a nagykövetet arról, hogy Magyarország és Románia kiváló bizalmi, stratégiai együttműködését ez az eset nem fogja hátrányosan befolyásolni, sőt – tette hozzá a nagykövet szerint a román tisztségviselő – ez az ügy voltaképpen le is zárult, hiszen a nyilatkozatok tényleges tartalmát tekintve ez az ügy tulajdonképpen „ki sem nyílt" igazából. Az MTI kérdésére – amely feleségének a beszédére vonatkozott – a nagykövet leszögezte: a felesége által elmondottakban sem volt semmi olyasmi, ami bármilyen okból kifogásolható lenne a románok részéről. Lényegében arra a gondolatra összpontosította mondanivalóját, hogy a magyarság, a nemzet, a kultúránk megőrzése érdekében összefogásra, békés nemzetegyesítésre van szükség. Az Agerpres csütörtökön Teodor Baconschi román külügyminisztert idézte, aki nyilatkozatában úgy fogalmazott: megismerve Orbán Viktor üzenetének eredeti szövegét, kiderült, hogy a román sajtóban „kiegészítések" jelentek meg. Emil Boc miniszterelnök már az előző napon nyilvánosan bejelentette, hogy az ellenzéki pártok által kifogásolt hírügynökségi idézet nem szerepelt a magyar miniszterelnök levelében. Erdély.ma 2011. március 17.Bekérette a magyar nagykövetet a külügyminisztérium az Orbán Viktornak tulajdonított mondatok miattA tévesen Orbán Viktornak tulajdonított mondatoktól való elhatárolódásra szólította fel Magyarország bukaresti nagykövetét a román külügyminisztérium. Teodor Baconschi tárcavezető csütörtökön bekérette Füzes Oszkár nagykövetet és csütörtök délutánra várja a nagykövet elhatárolódó gesztusát. Füzes szerint vélhetően az ünnepi üzenetet, egy Petőfi-verset illetve felesége beszédét kavarta össze a román sajtó. Csütörtökön is hullámokat vetett az ellenzék által szerdán este, a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája során indított magyarellenes hisztériakampány: bekérették a román külügyminisztériumba Füzes Oszkárt, Magyarország romániai nagykövetét. Mint arról beszámoltunk, a munkatörvénykönyv kormányzati felelősségvállalással történt beterjesztése nyomán kiírt bizalmi szavazáson a voksolás előtt Puiu Haşotti nemzeti liberális párti (PNL) honatya egy olyan nyilatkozat elfogadására tett javaslatot, amelyben a törvényhozás „megütközését” fejezi ki a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából magyar politikusok részéről elhangzott üzenetek kapcsán. Konkrétan Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét kifogásolták, mondván, abban utalás történt Erdély és Magyarország újraegyesítésére – a határon túli magyarokhoz intézett, és a március 15-i ünnepségeken a magyar kormány képviselői által felolvasott üzenetben ugyanakkor semmi ilyesmiről nem esik szó. Hosszas vita után szerdán késő este végül a kormányoldal – a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ – elutasította az elítélő nyilatkozat elfogadását, ugyanakkor Eugen Nicolăescu nemzeti liberális párti képviselő közölte: a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a PNL-ből álló ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) indítványozni fogja, hogy a képviselőház tűzze napirendjére egy ilyen határozat elfogadását. Baconschi „elhatárolódást” vár A botrány kapcsán csütörtökön délelőtt bekérették a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet. Teodor Baconschi külügyminiszter – akit egyébként Füzessel egy időben a szenátus ellenzéki vezetésű külügyi bizottsága idézett be meghallgatásra a két ház külügyi szaktestületeinek együttes ülésére az ügyben – közölte, a magyar nagykövetet felszólította, határolódjon el azoktól a „hozzátoldásoktól”, amelyeket az ünnepi szónoklatok során a miniszterelnöki üzenethez fűztek. Baconschi kifejtette, Füzes Oszkár ismertette az üzenet fordítását, amiből kiderül: abban valóban nem szerepelnek az ellenzék által Orbán Viktornak tulajdonított kijelentések, azokat csupán a sajtó tulajdonította a magyar kormányfőnek. Mindemellett felszólította, hogy még a nap folyamán határolódjon el a szöveghez hozzáfűzött egyéb kijelentésektől. „Ugyanakkor szükségesnek tartom, hogy a magyar-román viszonyban felmerülő bármely kérdést önmérséklettel, fölösleges nacionalista felhangok nélkül kezeljük” – hangoztatta a külügyminiszter. Leszögezte: Orbán Viktor nyilatkozata nem tartalmaz irredenta vagy revizionista elemeket, nem volt szó benne az autonómiáról vagy Erdélyről. Ugyanakkor az a személy – Füzes Oszkár nagykövet felesége, Bajtai Erzsébet –, aki Marosvásárhelyen felolvasta, a beszéd után néhány, „szívből szóló” mondatot is szólt. Mint Baconschi kifejtette, Magyarországnak és Romániának sikerült regionális szinten megismételnie a francia-német megbékélést, és bár senki sem tagadja, hogy a múltban folyamatos volt a szembenállás a két ország között, az elmúlt húsz évben kétoldalú politikai erőfeszítés eredményeként sikerült biztosítani a régió stabilitását, és csatlakozni az EU-hoz valamint a NATO-hoz, amelyekben nagyszerű az együttműködés a két ország között. A külügyminiszter ezzel a szerda esti vita során Markó Béla miniszterelnök-helyettes által kifejtett érvekre is reagált, amelyek szerint az ellenzék fellépése veszélybe sodorja mindazt, amit az elmúlt húsz év során sikerült elérni a magyar-román megbékélés és a kisebbségi jogok terén. A vita során Emil Boc miniszterelnök is felhívta a figyelmet: az ellenzék által emlegetett mondatokból egyetlen egy sem található meg Orbán Viktor üzenetében, és felhívta a figyelmet, hogy felelős politikusi magatartásra és higgadtságra, valamint kiegyensúlyozottságra van szükség. Puiu Haşotti PNL-s honatya ugyanis az ülés végén – amikor a kormányoldal képviselői kivonultak a teremből, így a parlament határozatképtelenné vált – ezt úgy értelmezte, hogy a kormánypártok „nem értenek egyet a magyar irredentizmus elítélésével”. A nyilatkozat így csupán az ellenzéki USL nyilatkozatának minősül. Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője ugyanakkor közölte: a PDL nem közömbös a témával szemben, ezért felszólította a nyilatkozat szerzőit, terjesszék azt a házbizottságok elé, amelyek elemzésre továbbküldik azt a külügyi bizottságoknak. Füzes: alaptalanul vádol az ellenzék Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete a Krónika kérdésére leszögezte: a román ellenzéknek sem tárgyi, sem logikai alapja nincs arra, hogy bárkit is megvádoljon, hiszen semmi olyasmi nem hangzott el, amit a szerdai parlamenti vita során felróttak. Mint kifejtette, minden bizonnyal az történt, hogy a fordítás során összekeverték Orbán Viktor üzenetét egy szavalattal, amelynek során egy Petőfi-vers, a Nemzeti dal hangzott el. A román politikusok vélhetően az „A magyar név megint szép lesz / Méltó régi nagy híréhez” sorokon akadtak fenn, ugyanis sem az Orbán beszédében, sem Füzes feleségének beszédében nem hangzott el semmi olyasmi, ami ellen a román ellenzék kirohant. Füzes Oszkár elmondta, a külügyminisztériumban nagyon baráti és nagyon korrekt hangnemben mondták el, hogy néhány, a március 15-i ünnepségek kapcsán elhangzott szónoklat miatt robbant ki a parlamenti vita, ugyanakkor azt is siettek leszögezni, hogy biztosak abban: ez nem ronthatja a magyar-román viszonyt. „A román kormánypártok részéről teljesen korrekt a hozzáállás a kérdéshez” – közölte Füzes. Hozzátette, a hibás fordítást a román parlamentben egyesek megpróbálták saját céljaikra felhasználni, de nem hangzott el semmi olyasmi, amivel a magyar politikusokat megvádolták. „Természetesen évek óta beszélünk az autonómiáról, és köztudott, hogy Magyarország támogatja az autonómia különböző formáit, amelyeket a Kárpát-medencében élő magyarok igényelnek. Azt szeretnénk, ha a többségi nemzetek biztosítanák az önrendelkezést, mivel úgy véljük, hogy ezáltal Románia is virágzóbb ország lenne” – fejtette ki a nagykövet. Füzes Oszkár leszögezte: a román külügyminisztérium kérése ellenére nincs kitől és nincs mitől elhatárolódni, mivel semmi olyan nem hangzott el, amit józan ésszel kifogásolni lehetne. Krónika (Kolozsvár) 2011. március 18.Bekérették a magyar nagykövetetOrbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenete fejezi ki Magyarország hivatalos álláspontját, de a március 15-i erdélyi ünnepségeken elhangzott összes többi felszólalásban, beszédben, szavalatokban sem hangzott el a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve sértő megállapítás — mondta Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, akit tegnap bekérettek a román külügyminisztériumba, miután szerdán a parlamentben többórás vita robbant ki a magyar miniszterelnöknek tévesen tulajdonított mondatok miatt. Bajtai Erzsébet, a nagykövet felesége ugyanis a csíkszeredai ünnepségen szó szerint felolvasta az üzenetet, majd attól jól elkülönítve megosztotta néhány gondolatát az ünneplőkkel. "Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket. Ez a legfontosabb célunk" — ezt a mondatot idézte a nagykövet feleségétől az Agerpres, amelynek tudósítója azt hitte, hogy az még az Orbán-üzenet része volt. A román ellenzéki pártok e forrás — nem pedig az eredeti Orbán-szöveg — alapján támadták a magyar miniszterelnök személyét. Az ügy tisztázása érdekében kérették be a magyar nagykövetet, aki később elmondta, hogy egy államtitkár fogadta őt, aki hangsúlyozottan szívélyes és baráti légkörben úgy fogalmazott: a magyar vezetőknek tulajdonított nyilatkozatok egészen magas körökig hullámokat vertek Romániában. Az államtitkár egyebek között azt kérte, hogy Magyarország tegye közzé Orbán Viktor üzenetének eredeti szövegét. Füzes Oszkár közölte, hogy ez már meg is történt. Hozzáfűzte: Orbán Viktor nyilatkozata fejezi ki a Magyar Köztársaság hivatalos álláspontját. A nagykövet azt is elmondta: tudomása szerint a marosvásárhelyi ünnepségen elhangzott összes többi felszólalásban, beszédben, szavalatokban sem volt olyan megállapítás, gondolat, amely sértő lett volna a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve. "Az államtitkár megértette és elfogadta ezt a magyarázatot, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy bizonyos szavaknak — noha formálisan ugyanazt jelentik — más a »kicsengésük« magyarul és románul" — mondta Füzes Oszkár. A román külügyi államtitkár ugyanakkor biztosította a nagykövetet arról, hogy Magyarország és Románia kiváló bizalmi, stratégiai együttműködését ez az eset nem fogja hátrányosan befolyásolni, ez az ügy voltaképpen le is zárult, hiszen a nyilatkozatok tényleges tartalmát tekintve tulajdonképpen "ki sem nyílt" igazából. Hasonlóan nyilatkozott tegnap Teodor Baconschi külügyminiszter, aki előbb egyértelmű elhatárolódásra szólította fel a magyar diplomatát, majd — miután elolvasta Orbán Viktor üzenetének eredeti szövegét, amelyet nem hivatalos román fordításban is közzétett a tárca — kijelentette, hogy a román sajtóban "kiegészítésekkel" jelent meg. A parlament külügyi bizottságai ennek ellenére úgy vélik, hogy további magyarázatot kell kérniük magyar kollégáiktól. Újságírói kérdésre Füzes Oszkár megerősítette: megérti a románság érzékenységét, de nem gondolja úgy, hogy bármitől is el kellene határolódnia, hiszen felesége egyrészt nem mondott semmi olyasmit, ami irredenta állításnak minősülne, másrészt világosan elkülönítette saját mondanivalóját Orbán Viktor üzenetétől. Neje a Nemzeti dalból idézett, emellett saját beszéde is — amelyről felvétel készült — azt bizonyítja, hogy békés, demokratikus úton, a románsággal együttműködve képzeli el az erdélyi és a Kárpát-medencei magyarság megmaradását. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 18.Kínos diplomáciai affér – Román–magyar feszültséget gerjesztett a nagykövet feleségének március 15-i beszédeA Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája. A Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet tegnap bekérették a román külügyminisztériumba és a parlament külügyi bizottságához, miután az ellenzék azt állította: Orbán Viktor magyar miniszterelnök „irredenta és románellenes” üzenetet küldött Erdélybe március 15-én. Az Agerpresből idéztek Amint arról beszámoltunk, Puiu Haşotti liberális frakcióvezető szerda este napirenden kívül követelte, hogy a parlament hivatalos állásfoglalásban ítélje el a magyar kormányfő szavait. Szociáldemokrata képviselőtársa, Radu Moldovan fel is olvasta a honatyáknak az irredentának és románellenesnek ítélt mondatokat: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt. (...) Más országok elvették tőlünk Erdélyt (...)”. A képviselő az Agerpres március 15-i marosvásárhelyi híradásából merítette az idézetet. Mint utóbb kiderült, a román hírügynökség tudósítójának tévedéséből, illetve Bajtai Erzsébet, Füzes Oszkár nagykövet feleségének marosvásárhelyi beszédéből robbant ki a botrány. „Lélek diktálta szavak” Orbán Viktor üzenetét ugyanis a Magyar Polgári Párt által szervezett ünnepségen a magyar diplomata neje tolmácsolta. Az ÚMSZ tudósítójának hangfelvétele szerint miután felolvasta a magyar kormányfő szövegét, Bajtai Erzsébet saját beszédbe fogott. „Az én lelkem is azt diktálja, hogy én is szóljak pár szót” – kezdte mondandóját a nagykövet asszony. Bajtai egy Petőfi verset idézett („a székely hősöknek minden csepp vére gyöngyöt ér”), Kossuthra is hivatkozott, majd kijelentette: „Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket”. Beszédét a nagykövet asszony egy Wass Albert versre (Erdély Szabadságáért), illetve egy magyar dalra egyaránt emlékeztető mondattal zárta: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt”. Az Agerpres marosvásárhelyi újságírója a parlamentben is idézett tudósításában Bajtai Erzsébet szavait Orbán Viktornak tulajdonította. Wass-vers vagy régi nóta? „Nem akarom az Agerpres újságíróját bírálni, tudtommal jó szakember, de a hírügynökség jobban tenné, ha Marosvásárhelyre magyarul értő tudósítót küldene” – kommentálta tegnap az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár nagykövet a történteket. A diplomata tegnap a román külügynél, illetve a külügyi bizottság előtt is azt hangsúlyozta: Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenete fejezi ki Magyarország hivatalos álláspontját. A parlamenti testület ülésén részt vett Teodor Baconschi román külügyminiszter is, aki azt kérte a magyar nagykövettől, határolódjon az Orbán Viktor üzenetét „kiegészítő”, román sajtóban megjelent szövegrészektől – azaz Bajtai Erzsébet beszédétől is. „Nem vitatkozom a román külügyminiszterrel, de nem határolódom el semmitől. Szerintem a március 15-i erdélyi ünnepségeken elhangzott összes többi felszólalásban, szavalatokban és a feleségem beszédében sem hangzott el a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve sértő megállapítás” – mondta az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár. Felvetésünkre hozzátette: Bajtai Erzsébet nem Wass Albert-idézettel, hanem egy régi magyar nótára utaló mondattal zárta mondanivalóját. Markó józanságra intett A parlamentben egyébként a kormánypárti politikusok már szerda este tisztázni próbálták, hogy az ellenzék tévesen idézte a magyar kormányfő szavait. „Itt van a kezemben Orbán Viktor hivatalos üzenete, és semmi nincs benne abból, amit neki tulajdonítanak. Ezért arra kérem önöket, hogy gondolkozzanak el mielőtt a hivatalos román-magyar kapcsolatokra árnyat vető nyilatkozatot erőszakolnak ki” – jelentette ki Emil Boc miniszterelnök. Hozzátette: ha az ellenzék valóban „komolyan gondolta” volna a parlamenti nyilatkozat elfogadását, akkor az ülés elején kellett volna azt jelezni, nem pedig a bizalmatlansági indítványról való szavazás előtti percekben. „Beszéljünk egyenesen: ezzel az aljas, választási célokat szolgáló diverzióval akarnak viszályt kelteni a PD-L és az RMDSZ között, hogy megbukjon a kormány. Olyan történelemleckét kaptak Markó Bélától, amilyenben sosem volt még részük” – fogalmazott a kormányfő. „Nagyon féltem mindazt, amit az elmúlt húsz év alatt közösen sikerült felépítenünk, mert tudom, hogy a történelem nem visszafordíthatatlan. Ezért elutasítok minden olyan – legyen az romániai vagy magyarországi - nem helyénvaló, veszélyes nyilatkozatot, amely eredményeinket veszélybe sodorja” – szólította józanságra a honatyákat Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Ismét Alkotmánybíróság Az ellenzék javaslatát végül elvetették, és sikerült megtartani a szavazást a bizalmatlansági indítványról. Emil Boc kormánya talpon maradt és a munkatörvénykönyv elfogadottnak tekinthető, ugyanis az ellenzéknek csak 212 szavazatot sikerült összegyűjtenie a kabinet megbuktatásához szükséges 236-ból. A Szociál-Liberális Szövetség (USL) azonban nem hagyja magát: tegnap beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a munkatörvénykönyv az alaptörvénybe ütköző kitételeket tartalmaz. A taláros testület március 23-án tárgyalja meg az ellenzék beadványát Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. március 20.Kelemen: az RMDSZ nem mond le a többlépcsős autonómiarendszerrőlKelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem mond le a programjában is szereplő többlépcsős autonómiarendszer eléréséről. Kelemen Hunor kifejtette, nem kommentálja Teodor Baconschi külügyminiszter nyilatkozatait, amelyek szerint Románia elfogadja a kulturális autonómiát, de nem az etnikai és területit alapút, kiemelve: az RMDSZ programja ismert, és a Szövetség nem mond le az ebben szereplő célkitűzésekről, még akkor sem, ha az elérésükhöz hosszabb időre lesz szükség. „Nem kommentálom Baconschi nyilatkozatát. A mi programunkban az szerepel, amit jól ismerhetnek, és benyújtottunk a parlamentbe is több törvénytervezetet, amelyeket visszautasítottak. Mi nem vesszük ki célkitűzéseinket programunkból, de nincs amit kommentálnom Baconschi úr nyilatkozatán. Én az RMDSZ-ről beszélek, a mi programunkról, a mi célkitűzéseinkről. Időbe telik, amíg elérjük ezeket, mert itt olyan dolgokról van szó, amelyek bizonyos érzékenységeket sértenek, de idővel, párbeszéddel, érvekkel, meggyőzéssel és politikai eszközökkel elérhető bármilyen célkitűzés, ami a nemzeti identitásra, a kulturális identitásra vonatkozik. Másképp nem lehet. Nem tudom, mennyi ideig tart, nem mondok időt” – fejtette ki Kelemen Hunor. Teodor Baconschi, pénteken, Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy Románia elfogadja a kulturális autonómiát, de nem az etnikai alapút. „Természetesen Románia elvi álláspontja nem változik. Elfogadjuk a kulturális autonómiát, a közigazgatás decentralizációját, de nem az etnikai alapú vagy területi autonómiát” – mondta Baconschi. nyugatijelen.com. Erdély.ma 2011. március 21.„Az RMDSZ nem mond le az autonómiáról”Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem mond le a programjában is szereplő többlépcsős autonómiarendszer eléréséről. Kelemen Hunor kifejtette, nem kommentálja Teodor Baconschi külügyminiszter nyilatkozatait, amelyek szerint Románia elfogadja a kulturális autonómiát, de nem az etnikai és területit alapút, kiemelve: az RMDSZ programja ismert, és a Szövetség nem mond le az ebben szereplő célkitűzésekről, még akkor sem, ha az elérésükhöz hosszabb időre lesz szükség. „Nem kommentálom Baconschi nyilatkozatát. A mi programunkban az szerepel, amit jól ismerhetnek, és benyújtottunk a parlamentbe is több törvénytervezetet, amelyeket visszautasítottak. Mi nem vesszük ki célkitűzéseinket programunkból, de nincs amit kommentálnom Baconschi úr nyilatkozatán. Én az RMDSZ-ről beszélek, a mi programunkról, a mi célkitűzéseinkről. Időbe telik, amíg elérjük ezeket, mert itt olyan dolgokról van szó, amelyek bizonyos érzékenységeket sértenek, de idővel, párbeszéddel, érvekkel, meggyőzéssel és politikai eszközökkel elérhető bármilyen célkitűzés, ami a nemzeti identitásra, a kulturális identitásra vonatkozik. Másképp nem lehet. Nem tudom, mennyi ideig tart, nem mondok időt” – fejtette ki Kelemen Hunor. Teodor Baconschi, pénteken, Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy Románia elfogadja a kulturális autonómiát, de nem az etnikai alapút. „Természetesen Románia elvi álláspontja nem változik. Elfogadjuk a kulturális autonómiát, a közigazgatás decentralizációját, de nem az etnikai alapú vagy területi autonómiát” – mondta Baconschi. Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 21.Baconschi: helytelen lenne a nacionalista pánikkeltésAz új magyar alkotmánnyal kapcsolatosan helytelen lenne e pillanatban bármiféle nacionalista pánikkeltés román részrõl, hiszen a két ország között nagyon jók a kapcsolatok, Bukarest és Budapest között zavartalan a párbeszéd a magyarországi alaptörvényrõl is - mondta az Evenimentul Zileinek adott nyilatkozatában Teodor Baconschi külügyminiszter. Azt szeretnénk, ha a magyarországi kisebbségi közösségünk képviseltethetné magát a parlamentben. Párbeszédet folytatunk Budapesttel errõl a kérdésrõl, akárcsak az új alkotmányról - mondta Baconschi. Hangsúlyozta: lehetõség van arra, hogy az új alaptörvény szövegének eurokonform jellegét megvizsgálhassák mind a Velencei Bizottság, mind pedig közvetlen párbeszéd révén. Nem hiszem, hogy hasznos lenne e pillanatban a nacionalista pánikkeltés, annál is inkább, mivel nagyon jó az együttmûködés a magyar féllel az európai uniós elnökség idõszakában -állapította meg a miniszter. Az együttmûködés eredményei között említette az AGRI gázvezetéktervét és az Arad-Szeged gázvezetéket. Hozzáfûzte azonban: Bukarest nyilvánvalóan reagálni fog bármilyen esetben, amikor eltérést lát az egész Európa által vallott demokratikus normáktól és kritériumoktól. Az Adevãrul címû liberális napilap másfél újságoldalt szentel a témának, nagy fotókkal. A nagybetûs cím: Orbán császár országa. A tudósítás leírja az új alkotmány néhány fontos elemét, de eleve kommentáló mondatok kíséretében teszi. Magyarországnak mostantól ultrakonzervatív alkotmánya lesz - vezeti be beszámolóját a tudósító, Galambos �?va. A továbbiakban kifejti: Orbán Viktor és pártja olyan kitételeket helyezett el a szövegben, amelyek révén az alaptörvény azután is jelentõs mértékû hatalmat biztosít számára, ha esetleg elveszíti a következõ választásokat. A tudósító szerint az ellenzék és a magyar lakosság nagy része bírálta az új alkotmányt. Elõször is azért - olvasható a lapban -, mert a kormánykoalíció elutasított bármiféle tárgyalást az ellenzékkel, és világos volt, hogy ez utóbbinak minden módosító javaslatát elutasítják. Másrészt azért, mert az Orbán-kormányzat ellenezte a népszavazás kiírását. A tudósító szerint azért is érte bírálat az alkotmányt, mert abban túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a múltra. A tudósító a továbbiakban elemzõkre hivatkozva jegyzi meg: az alaptörvény olyan elõírásokat is tartalmaz, amelyek Magyarországot autokráciává változtatnák. A cikk írója azt is megállapítja: a kisebbségi jogokat érintõ fejezet nagy hátralépést jelent. Komoly hiányosság a lap szerint, hogy az nem szavatolja a kisebbségek anyanyelvének ápolását, valamint felszámolja a kisebbségi biztos posztját. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 17.Engednek Budapestnek? - Az oktatási támogatásokról is tárgyal a román és a magyar külügyminiszterA román Külügyminisztérium adatvédelmi szempontok miatt aggályosnak tartja, hogy a Budapest figyelmen kívül hagyja az oktatási támogatásokról szóló kormányközi megállapodást - értesült lapunk. A magyarországi oktatási-nevelési támogatás kérdése lesz az egyik napirendi pontja Teodor Baconschi román és Martonyi János magyar külügyminiszter csütörtöki találkozójának - tudta meg lapunk. A juttatások ügyét a június elején ülésezõ román-magyar kisebbségi vegyes bizottság is napirendre tûzi. Mint ismert, a támogatások azután váltak diplomáciai kérdéssé, hogy az Orbán-kormány idéntõl már nem az Iskola Alapítványon keresztül kívánja folyósítani a magyar oktatási intézményekben tanuló diákok számára a húszezer forintnak megfelelõ összeget, hanem egy hatályban lévõ román-magyar kormányközi megállapodást megszegve a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget kérte fel a pályáztatás lebonyolítására. Az intézményváltásnak nemcsak diplomáciai következményei vannak: kitolódik a pályázat határideje, az eddigiekkel ellentétben nem júniustól, hanem várhatóan csak õsztõl kezdik folyósítani a támogatást. Változik a pályázat benyújtásának módja (az adatközlõ ûrlapokat a szovátai Teleki Oktatási Központhoz postán kell eljuttatni), illetve módosul a pályázati összeg kiutalásának rendszere is, amelyet a kedvezményezettek postai úton már nem, csak banki átutalással kaphatnak meg. Az �?MSZ külügyminisztériumi forrásoktól úgy értesült: a bukaresti diplomácia adatvédelmi szempontok miatt tartja aggályosnak, hogy Budapest figyelmen kívül hagyja a támogatást szabályozó kormányközi megállapodást. A magyar fél olyan adatokhoz jut a támogatási rendszer adminisztrációja révén, amelyekhez jogszerûen a román államnak is csak szigorú feltételek teljesítése mellett lehet hozzáférése. Az oktatási nevelési pályázat kiírója ugyanis olyan személyes adatok közléséhez (nemzetiség, lakcím, személyi szám, személyi igazolvány másolata, oktatási intézmény adatai, családi állapot, telefonszám) köti a támogatást, amelyeknek a rögzítésére és tárolására a magyar hatóságok nem jogosultak, s amelyeket a román állam is csak akkor rögzíthet, ha teljesíti az érvényes adatvédelmi elõírásokat. Budapestnek mindegy A szulofoldonmagyarul.ro webhelyrõl letölthetõ adatközlõ lapon szereplõ adatvédelmi záradék így hangzik: Alulírott hozzájárulok a támogatás tényének nyilvánosságához, az igénylõlapon, valamint az adatlapon és a pótlapon szereplõ személyes adatoknak a pályázat elbírálásával kapcsolatos kezeléséhez, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére, valamint a Bethlen Gábor Alapra vonatkozó hatályos adatvédelmi jogszabályok szerint. A kiíró a 2001/677-es számú romániai adatvédelmi törvényt nevezi meg jogi alapként, azt azonban nem tisztázza, hogy a magyarországi jogi személyiséggel és felelõsséggel bíró Bethlen Gábor Alap milyen nemzetközi szempontból is érvényes jogszabályok szerint jár el. A kormányközi szerzõdés egyébként - jelezte a román külügy neve elhallgatását kérõ munkatársa - az Orbán- kormány a jelenlegi feltételek mellett nem is mondhatja fel egyoldalúan, ezért a következõ hetek tárgyalásaitól függ, folyósítható-e az oktatási nevelési támogatás a magyar fél által szorgalmazott módon. �?gy látom, hogy a magyar diplomáciának egyelõre teljesen mindegy, hogy lesz-e ebbõl diplomáciai konfliktus, vagy sem, valóban eljut- e az a támogatás a romániai magyar gyerekekhez, vagy sem. A magyarok abban bíznak, hogy a felmerülõ problémák az Orbán Viktor, Emil Boc és Traian Bãsescu közötti jó kapcsolat révén rendezhetõk - tette hozzá forrásunk. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lapunk megkeresésére jelezte, nem kíván ebben a kérdésben állást foglalni, közölte: a tárgyalások kimenetele a külügyminisztériumi egyeztetésektõl függ. Még szerzõdés sincs A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (amelyet a kiíró adatgyûjtõként nevez meg a kiírásban) elnöke, Burus Siklódi Botond az �?MSZ-nek elmondta: az RMPSZ nem vesz részt a pályázati pénzek kezelésében, és egyelõre szerzõdést sem kötött a magyar kormánnyal a pályázat lebonyolítására. A szakmai szervezet vezetõje szerint minden tõlük telhetõt megtesznek azért, hogy a romániai magyar diákok és óvodáskorú gyermekek pályázatának adminisztrációja rendben menjen. A támogatás átutalásának mikéntjérõl nem áll módomban nyilatkozni - hárította el kérdésünket Burus Siklódi Botond. Az �?MSZ többször fordult nyilatkozatért a Bethlen Gábor Alaphoz, de lapzártánkig nem kaptunk választ arra vonatkozóan: hogyan történik majd az oktatási nevelési támogatás átutalása, ha azt nem a romániai lebonyolító szervezet adminisztrálja, mint ahogyan azt sem tudni még milyen bankszámlára kapják meg a kedvezményezettek a pályázat összegét. �?j Magyar Szó (Bukarest) lapozás: 1-30 | 31-57
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
